Napi Hírek, 1926. április/2

1926-04-18 [0129]

/Gchandl beszámoló folytatása./ A gazdasági pangás,mely leginkább a pénztelenségben nyilatkozik,európai jelenség,Ezen a válságon azok az országok esnek előbb keresztül, amelyeknek gazdasági szervezete alapjaiban egészségesen fejlpdik.Ma^. gyarorszég legfőbb erőforrás.* a mezőgazdaság,ha ez erősödik,ugy/minden-/(;>l nél biztatóbb jel arra,hogy azok köze az országok közé tartozunk,amelyek legelőbb heverik ki az általános európai pénztelenséget .A statisztikai aáatok szerint az ország bevetett területe évről évre lényegesen növekedett .A termés mennyisége 4.3 százalékkal meghaladta a háború^előtti évek termését.A hét főtermény terméseredménye a háború előtt évi átlagban 1145 millió aranykoronát ért,mig a legutóbbi évben a termés értéke 141« millió aranykoronára ment.A legutóbbi három évben oly fellendülést mutat a mazőgazdaság,aminőt a háború előtt tizenöt év alatt ért el.Külkereskedelmünk is kedvezően alakult.Az elmúlt évben a behozatal csak 39 miilió aranykoronával haladta meg kivitelünket s az idei év első hónapjában már elértük azt,amire a békeevekben sem volt példa,hogy többet fizetett nékünk a külföld.mint mi a külföldnek és igy külkereskedelmi mérlegünk aktiv lett.Kivitelünk 95 sázalékát a mezőgazdaság adja,amelynek evi termelése már elérte a 3 milliárd aranykoronatvMindebből világos,hogy Drá szágunk legjelentékenyebb gazdasági alapja,a^nezőgazdaság,egészségesen fejlődik és igy joggal számithatunk,arra,hogy a gazdasági^pangást nálunk hamarabb váltja fel a gazdasági fellendülés,mint más országokban. Mindegyik gazdasági ágazatot,de különösen a mezőgazdaságot súlyosan érintette a hiteldrágaság.A kormány kénytelen volt állami hitelakciókkal beavatkozni a hiteluzsora letörésére és 860 milliárd koronát bocsátott ajmult évben a mezőgazdasági hitel céljaira*Bizonyos,hogy a tiz százalékon felüli évi teherrel járó hitelek még mindig nem felelnek meg a mezőgazdasági termelés igényeinek.ezért a főldmivelesügyi kormány új kölcsönakciót indit meg a közeli hetekben,Egytől egészen öt esztendeig szóló lejáratra juttat kölcsönöket ennek során a gazdáinak,az eddigieknél kevesebb - mintegy 8 1/2 százalékos évi kamat mellett,amelynek na-^ gyobb részét a kisgazdád-közönség kapja az altruista hitelintézetek utj^án. Hiába kap azonban a gazda akármilyen kölcsönt,ha a termés értékesitésénél kijátszhatják és nem kapja meg még azt sem,amit rákoltött a termelésre.A megszorult kisgazda akker kénytelen eladni termését,amikor annak árát a spekuláció a felére nyomja le.Éppen ezért a főldmivelesügyi kormány a fóldmivelők részére az OKH utján felállitja a szövetkezeti terményraktárakat , hogy terményeikre előleghiteleket kapjanak és a spekulációt kikerülhessék. Az ipari és kereskedelmi forgalom legtöbbet szenvedett a külföldi országok elzárkózása miatt.Ma már a lengyel,francia,spanyol és olasz szerződések után sminket legközel bb érdeklő piaccal,Ausztriával is megkötöttük a tarifalis szerződést,mely két irányban fog kedvező változást előidézni.Olcsóbb lesz a ruházkodás>a szovetanyagok és .a gazdasági esz-^ kózek ára s könnyebben tudjuk kivinni gyümölcs-és bortermesünk feleslegét. Az osztrák szerződés életbelépése csak attól függ,h^gy a nemzetgyűlés mikor jut hozzá,hogy az időfecsérlő és káros politikai szalmacséplések után ilyen,az ország egész lakosságára életbevágó szerződést törvénybe iktasson.A kormány tárgyal a jugoszlávokkal és a csehekkel is a kereskedelmi szerződések megállapítására és nagy lépésekkel viszi előre a kereskedelmi forgalom ügyét az összes közeli államokkal,de szükséges,hogy a közvélemény kellő súllyal szoritsa a parlamentet arra,hogy ott végre a szüntelen távbeszéléseket és sajnálatos bárányokat kiadósabb munka váltsa fel. /Folytatása következik./