Napi Hírek, 1926. április/2
1926-04-24 [0129]
§ Érdekes külföldi vendége van a magyar fővárosnak. Budapestre érkezik ugyanis Ruyssel Tivadar bordeauxi egyetemi tanár, a Népszövetségi Ligák Uniójának főtitkára, aki a népszövetségi ligák legutóbbi genfi ülésezése alkalmából megígérte a magyar delegátusoknak, hogy felkeresi Magyarországot. A látogatásra most került a sor és tegnap este érkezett Budapestre, Buyssel professzor ma délelőtt megtekintette a parlament épü-letét és ez alkalommal nyilatkozott a sajtó képviselői előtt egyes kérdésekre, így elsősorban arra, hogy mivel kivan foglalkozni a ma délután a Külügyi Társaságban megtartandó előadása során. - Előadásomban - mondotta - a^kisebbségi kérdéssel foglalkozom. Miután a kisebbségi kérdés voltaképen egészen uj nemzetközi probléma,^ amely a békeszerződések után született meg, a kisebbségi jog filozófiáját, történelmi alapjait és ennek nemzetközi^vonatkozásait fogom ismertetni. Arra fogom helyezni a fősúlyt, hogy miként lehet harmóniába hozni az egyes nemzetek törekvéseit, hogy teljes szuvere.nitásukat megőrizzék annak ellenére, hogy a nemzetközi kisebbségi szerződések kötelezik őket szem-^ ben a kisebbségeknek arrairányuló törekvéseivel, ho^y jogaik biztosítására nemzetközi védelmet vegyenek igénybe. Arra a kérdésre, vájjon mutatkozik-e .. f ••.-.•,> javulás a kisebbségek helyzetében, Ruyssel professzor a következőket mondotta: - Nagyon érdekesnek tartom ezt-a kérdést és véleményem szerint Európában általában kétféle irányzat mutatkozik a kisebbségi jogok kezelése tekintetében. Az északi államoknak az eddigi tapasztalatok szerint sokkal nagyobb érzékük, van a kisebbségi ügyek iránt.Legideálisabban oldották meg a kisebbségek ügyét például Esztoniában. Igen^jelentős javulás mutatkozik a Németországban élő dán lakosság helyzetében, amiben a Népszövetségi Ligák Uniójának jsaqgc fáradozásainak ^nagy része volt. Hasonló nagy javulást tapasztalhatunk e. lengyelországi zsidók helyzetében, ugyancsak a Népszövetségi Ligák Uniója munkájánál: ^eredményeként. A lengyel kormány ugyanis megengedte legutóbb a zsidóságnak, hogy zsidó iskolákat létesíthessen. - Meglehetősen szabályozottnak tekinthető a lengyelek és a németek viszonya is: amennyiben a Sziléziában élő vegyeslakosság kisebbségi jogainak intézését állandó nemzetközi ellenőrzésre bízták. Nemzetközi viszonylatban általában ismeretes az a kérdés, amely Csehországban merült fel a kisebbségi jogok tekintetében. A cseh kormány ugyanis nemrégiben Jőarm^ksujÜEair Marienbadot, amely az egyik német apátság tulajdona volt, szekularizálni akarta. A tulajdonos apátság erre a Nemzetek Szövetsége elé vitte a panaszt, s ez a tény már elegendő volt arra, hogy a cseh kormány kompromisszumot kössön atz apátsággal. Ennek alapján oly megoldást talált a cseh kormány, amely a kisebbségi tulajdonjogot nem sérti olyan nagy mért ékben, mint ahogy azt az eredetileg t<- rvezett megoldás hozta volna magával. Általánosságban megállapítható, hogy a kisebbségek helyzete az északi államokban javult.. - Ami a déli államok kisebbségeit illeti, itt ezidőszennt a ré 0 i állapotok uralkodnak. Arra a kérdésre, hogyan itéli meg a békeszerződések revíziójának gondolatát, a következőket mondotta Ruyssel professzor: - Felfogásom szerint nem sok reményt táplálhatunk abban a tekintetben, ^hogy a békéket revizió alá vegyék, mert hiszen azokat huszoneégy-hu szonöt állam irta alá és nagyon valószínűtlen, hogy revizió >s ?tén mindezek az államok belemenjenek a változtatásokba, épen ezért ez az u J , vagyis a szerződések közvetlen reviziója nem mutatkozik gyakorlatilag járhatónak. Evvel szemben sokkal inkább járhatónak tartom azt az utat, íxogy az egyes érdekelt államok egymáskózött közvetlenül egyezzenek meg a mindkét fel által sérelmesnek va._y tarthatatlannak tartott pontokra nézve,ezt szerződésileg szabályozzák és a megkötött szerződéselet a többi államok természetesen tudomásul veszik. ;