Napi Hírek, 1926. április/1

1926-04-14 [0128]

§ A vámkezelés gyursitésa és egyszerűsítése érdekében a pénzügyminiszter által kilátásba helyezett reformok közül két újítás április 16-átél mái megvalósult, Megszűnik ugyanis a feleknek az a kötelezettsége, hogy a vámokat és egyéb kincstári illetékeket, igy például a forgalmi adót,külön-#ülön postacsekklapokon fizessek be« Az ,elvámolás valam-ny-, , nyi kincstári ilxetéket•egy összegben csekkek kiallitása nélkül a vámhivatal pénztárcánál kell befizetni. Megszűnik ".ettől az időponttól kezdve a vámkülföldről behozott árukról a külön forgalmi adó bejelentési iv kiállítása is. A forgalmi adóra vonatkozó adatokat pedig a vámhivatal árubevallásának erre a célra megfelelően rovatolt helyen kell feltűnt-tni. Mindkét intézkedés a közönséget nagy-~te cheftől mentesiti és hozza fog" járulni a vámkezelés gyors lebonyolításához , § A statisztikai hivatal adatai szerint a magyar nagyker skedelmi árak indexszáma márciusban 18.031-ról, 17,788-ra csökkent, ami 1,3 #-nak fe.lel,meg. Az árak csökkenése ugy az élelmezési cikkek és mezőgazdasági termékek, mint az ipari anyagok és termékek átlagos indexszámainál egyaránt jelentkezett. Az előbbi fókategórióban említhető a szarvasmarha araknak, továbbá a tojásf és a maláta árának mérséklődése. A gabonaárak csak,jelentéktelen változást mutattak. Az ipari anyagok és termékek közül egyéb kisebb jelentőségű áresések mellett számottevő a nyers pamutnak és a pamutfonálnak áresése, A nagykereskedelmi áraknak arany koronában számitott,indexszáma 1,25-ről 1,23-ra esett. A létfentartási költségek indexszáma márciusban emelkedett, épugy mint az előző hónapban és március 31-én 14.728-at ért el az előző havi 14,625-tel szemben. Az emelkedés aránya tehát nem jelentós, mindössze 0.7 százalék s azt elsősorban a sertéshús és a zsir kicsinybeni árának emelkedése idézte elő*, ami maga után vonta az élelmezési költségek megdrágulását. A lakás, fűtés, világítás és a ruházat költségei változatlanok maradtak, Lakoér nélkül számítva a költségeket, a március 31-iki index 17.172 volt /február végén 17.037./ Aranykoronára átszámitva a lakbérééi együtt számitott létfentartási index 1.02 volt /februárban 1.01/ lakbér nélkül pedig 1,19 /februárban 1,18/ volt. A Postatakarékpénztárnál és a budapesti tizenhárom lggnagyobb pénzintézetnél elhelyezett bete;ek álladéka január folyamán 7,3 millió aranykoronával emelkedett. Az emelkedés teljes egészében a takarékbetétekre esik, melyek álladéka 126*7 millió aranykoronáról 134,0 millió aranykoronára nőtt, míg a folyószámlabetétek áiladéka március 31-én is 328.5 millió aranykorona volt mint február végén. A betétek együttes .álladéka március 31-én 462*5 millió aranykorona volt /februárban 455.2 millió aranykorona,/ Az idegen valutákban elhelyezett betépek összege, mely januárban nagyot ugrott, márciusban tovább csökkent s ismét megközelíti a decemberi állományt. A takarékbetétek állománya az adatgyűjtésbe bevont tizenhárom legn gyobb pénzintézetnél és a postatakarékpénztárnál március 3L-én 15.5 százalékát tette az 1913. évinek, a folyószámlabetéteké pedig " 44.5 százalékát. 1 A budapesti tőzsdén jegyzett részvények árhullámzását jelző indexszám /tőzsdeindex/ március folyamán tovább csőnként. Az 1913. évi részvényállományt érintő elővételi jogok figyelembevételével svájci frank alapon számitott indexszám 9.7-ről 9,4-re esett, ami azt jelenti, hogy 100 svájci,frank,akkori befektetés ma már csak 9.4 frankot ér. Márciusban alig egy-két kivétellel az árfolyamok az összes részvénykategóriáknál lanyhultak. Ha a részvényindexet ugy állapítjuk meg, hogy a tőkeváltozásokat teljes egészükben vesszük számba /tehát nemcsak az 1913. évi,részvényállományt érintő elővételi A. jogokon alaputókat / az indexszám március végén 13.6 volt /februárban 13.9/.