Napi Hírek, 1926. március/2

1926-03-19 [0127]

§ Nagykanizsa, /líárcius 20-án és 21~én szentelik fel a nagykanizsai plébánia uj harangjait. Március 20-án este 8 órakor a teherpályaudvaráéi ünnepélyes keretek között hozzák be a plébánia harangjait; 21-én délelőtt 11 órakor * lesz a harangok beszentelese és felhúzása. Ünnepi beszédeket tartanak: Buttykay . .Antal a Perene rend római generális definitora, dr,Vargha . .Teodorick zárdafőnök-plébános és Kállay Tibor nemzetgyűlési képviselő, /MTI/ § G y u.l a , március 19. A Gyulai Közművelődési Egyesület március 17vén jól sikerült magyar klasszikus hangversenyt rendezett, melyen a gyulai filharmonikus zenekar, Szemzőné,Szalay Ilonka m.kir.operaházi tag es dr.Kovalszky Róbert, valamint a többi szereplők meleg sikert arattak. /MTI/ B é c s, március 19. /Magyar Távirati Iroda/ A Neue ereié Presse "Benyomások a genfi ülésszakról" cim alatt közli a genfi tanácskozásokon szerepelt egyik előkelőség nyilatkozatait. Az illető politikus Ausztria külpolitikájára vonatkozóan áX. következőket mondotta^ t-yi/ Azt az alkalmat, hogy Genfben valamennyi vezető európai államierf

i együtt'Volt, arra használták) , hogy több megbeszélést tartottak egymás között. Ha valaki azt^mondja, hogy az osztrák delegációnak e megbeszélései során bizonyos értelemben osztrák különpolitikának . esetleges előkészítésé ről volt szó, akkor helytelen dolgot állit. Az osztrák külpolitika a fennálló különös feltételek következtében szilárd irányvonalakhoz van kötve. A helyzet még nem alkalmas egy ugyn^ezeti; keleti Locarnó megteremtésére, amiről az újságok irtak. Amit ma el lehet érni, aáá^pusztán az általános döntőbíráskodás kiépítése. Bajosan mondható meg azonban előre, hogy mikor kerül sor ilyen döntőbírósági szerződések megkötésére a keleti államok között, különösen M

agyarprszággal, Eltekintve Ramek kancellárnak a cseh^delegáció vezetőjével és Nincsics külügyminiszterrel folytatott megbeszéléseitől, amelyek elsősorban az általános helyze.t megvitatásának szólottak, különös jelentősége volt Ramek ismételt összejöveteleinek Luther birodalmi kancellárral és Stresemann külügyminiszterrel. Ez utóbbi megbeszélések sorár szóba jött az osztrák szövetségi kancellár berlini utjának kérdése is. Noha teljesen világos, hogy Ausztria nem nyújthat semmifele tényleges \BQgitseget Németországnak, miután a népszövetségi tanácsban nincs képviselve, a tárgyalások folyamán er'.ölcsileg mégis nagy szerepe volt és a német államférfiakkal, valamint a Genfben időző többi politikussal folytatott ismételt érintkezések következtében minden részletében figyelemmel kiserhetto a genfi eseményeket. A genfi ülésszakot természetszerűen arra is kihasználtak, hogy/ behatoa: megvitassák minden érdekelt állam képviselőivel Ausztria kereskedelem-politikái helyzetét. Remélhető, hogy a Genfben megkezdett beszélgetések, amelyeket a'z osztrák vámtörvénynek most folyó átalakítása következtében kettős eréllyel kell majű továbbfolytatni, hamarosan elérik a kívánt eredményeket. Mindent összevéve, a mostani ülésezés magától értetődően nem hozhatott magával valami különös eseményt . pénzügyi vonatkozásban Ausztriára nézve. Ausztria azonban pozitívum gyanánt jegyezheti fel azt, hogy lehetősége nyílt az általános helyzetnek számos vezető államférfivalvaló megbeszélésére és hogy a nemét delegáció vezetőivel fenntartott állandó érintkezés különösképen hozzájárult ahhoz, hogy Ausztriának a német birodalomhoz való szoros és bizalomtól áthatott viszonyát, ha lehetősége©, még^nkább megerősítse.