Napi Hírek, 1926. március/2

1926-03-24 [0127]

§ Sze^e d, március 24, Klebeisberg ^uuo gróf kultuszminiszter ma délelőtt részt vett a városi tanács zárt ülésén, A tanács ülése után az egyetemi építkezésekről a sajténak nyilatkozatot adott, amilyben a kö*/e-tkezóket^hangsúlyozza: ELólször is arra a kérdésre akarok felvilágositást adni, hogy a,három vidéki egyetem közül miért építjük utoljára a szegedi egyetemet „ Itt két adottsággal kellett számolni. Az egyik az volt, hogy a debreceni nagy erdőben hét klinikát és több térmószettudomán: is és orvosi elmé'-á leti intézetet érttettünk fel még a háború kitörése előtt : * i és hoztunk tető alá. amely epületek hat-hét év alatt alaposan megrongálódtak,mivel befeje zetl:-nül ^álltak. A legelemibb kötelesség volt tehát r, »..iwjc az épületeié befejezése. Beállhatott volna ugyanis * az a helyzet, hogy Szegeden is Debrecenben is nem hét, hanem tizennégy klinika cllna-befejezetlenül.°Ezért ' kellett előbb befejezni a debreceni klinikák épitését, Pécsett egészen speciális a helyzet. Pecs a nagyiskolák varosa volt. Odagravitált nemcsak Délbaranya, hanem a három szlavóniai vármegye ma

0

yarsgga és idegenajku, de magyar^érzesü^polgársága. Most, hogy Délbaranyát is elvesztettük, a pécsi internatusok üresen álltak és az épületeket fel lehetett használni az egyetem céljaira. / ha Szeged városa talán szerencsés is, hogy csak most láthatunk az egyetemi klinikai: epiteséhez, inert/csak másíélévvel ezélu tt kezdtük volna el,az építkezéseket, kénytelenéi: le tünk volna az 3 j-etem ivet klinikáját a sebészetit es belgyógyászatit,közös fedél alá hozni,"ma pedi

0 nyu adtán gondolhatunk arra, nogy valamennyi klnikának külön épüeáleto lesz. Az alapgondolat az, nogySzeged mindent megkapjon, amit Debr .-cen megkapott, természetes, hogy Szegednek épen olyan áldozató! at kell hozni, amil" n ál'oztot Debrecen hozott. -Ózá^éJ A kultuszminiszter ezután \ ' íatiat okkal világit ja meg a debreceni es szegedi egyetem épitkezési költségeit és közölte, hogy a számitások szerint a szegedi 0

o

yetem épitk-.zésenek költsége 10.800.000 aranykoronát tesz ki. Debrecen "az egyetemi épülatek költségeihez ¿,"200.000 aranykoronával járult hozzá. Ugyanennyit kér az állam Szegedtől is. Ha már most ezt az összeget levonjuk.az épi kezes költségei* '. 7,600.000 ' .•• * . ;-\ aranykorona teher nehezedik az ál_amra, Ez az összeg biztosítottnak tekinthető, ha Szeged is meghozza a ráeső áldozatot. A végrehajtás szempontjából két pénzügyi megoldás l.hetősóge áll fenn. Az egyik szerint az építkezést három periódusra osztanák, A város minden periódus köItStgűiii^z 1.065,000 aranykoro ával járulna hozzá, a többi az államot terhelne, Emellett beosztás mellett az első épitkezési periódust 1930. júliusában fejcZaék be, A gyorsított megoldás elfogadása eseten az ál~am most azonnal hozzájárulás cimén 4 millió aranykoronát <adna az építkezések céljára, iz állam 4 milliós hozzájárulásának azonnali ki. .zkózlosét természetesen s >m o, sem a pénzügyminiszter nem Ígérhetik meg, de megígérik azt, hogy engedély zésük érdekében közbenjárnak. Ha a gyorsitott megoldás nem is sikerülne -'mondotta a kultuszminiszter - a tizenkétéves épitkezési megoldás mindenképen biztosítva van. A kultuszminiszt-.-r ezután a püspöki rezidenciára hajtatott, ahol ebéden vett részt. Három óra 25 perckor visszatért Bu apestre, § A hivatalos "Máv, menetrendkönyvn legújabb^bővített és időközi változások, al átjavított tavaszi /április-májusi/ kiadása megjelen,., Az utazóközönség részérő immár nélkülözne-tétlenné vált, praktikusan öszsztíáliitott nivatalos menetrendkönyv legújabb kiadása valamennyi magyar vasúti ós hajózási vállalat tavaszi m. nétrendjen kivül részletes osztrák, csehszlovák,nemet,olasz,román,stb, menetrendeket, nemző közi csatlapozásokat , küliöldi menetdijakat és átnézeti térképet is ad,A m ne trendkönyvet az állanvasut pénztárai és por ásai hivatalból árusítják,de kapható a könyv- és híelapelárusitóholyehen és dohánytozsdékben is.