Napi Hírek, 1926. március/2

1926-03-24 [0127]

§ A Tisza-Dunavölgyi Társulat január 24.-én tartott közgyűlése behatóan foglalkozott a decemberi árvízkatasztrófa okaival, A közgyűlés megbízásából a Társulat központi bizottsága most terjedelmes emlékirattal fordult a kormányhoz. Az emlékiratban részletesen tárgyalja a magyarországi ármentesitések jelenlegi állapotát és különösen kiemeli azt a lehetetlen helyzetei} amelybe a trianoni határok juttatták ármentesítés tekintetében a csonka országot*. Amikor a trianoni békeszerződés Magyarország vízrajzi és árvédelmi egységét szétszaggatta, evvel úgyszólván egy csapásra megsommisitette a világhírű magyar ármentesitésnek közel egy évszázad kitartó munkájával létrehozott összes eredményeit. Az árvédelmi müvek egységes létcsitése s az árvédelem egyöntetű kezelése es irányítása nélkül . siikoros árvédelemről beszélni sem lehet, minthogy az árvédelem annyira egységes és egymással szoros összefüggésben álló ogosz, hogy azt a siker kockázata nélkül nem lehet részekre bontani es több állam fennhatósága alá szétosztani. Az árvizszinek ujabban jelentkező emelkedése?szükségessé teszi\ hogy a magyarországi ármentesítési berendezéseket tovább^tökéletesítsék, Ez a munkálat azonban csak ugy lel' ct sikeres, ha az utódállamokban Js a csonka országban egyöntetűen és egyszerre kerül kivitelre. Sajnos - mondja az omlékirat - az e téren eddig szerzett tapasztalatok szerint erre egyáltalán nincs kilátás, mert hiányzik az őszinte megértés és a jóakarat. Az "\ ' árviz magassága a Tiszán és a Körösökön lényegesen túlhaladta azt a magasságot, amelyre a védtöltések kiépültek, sőt az országos vizépitósi igazgatóság megállapítása szerint a jövőben m-g ennél is magasabb árvizszinekre lehet szamitani. Ez szükségessé teszi, hogy a védtöltésekot a folyók mentén - az utódállamok fennhatósága alatt álló szakaszokon is - jelentékenyen magasitsák. Ezt a töltésmagasítást az utódállamok területén is egyidejűleg kell végrehajtani, mert különben a folyók felső szakaszain a töltéseken átömlő árviz végeredményben a csonka országba tör be 03 ott fenddUJik meg. A Tisza-Szamos közének armentesitéso az adott viszonyok között teljesen lehetetlen, ha a szükséges munkálatokat ima hajtják végre a kellő egyöntetüséggel a csonka országon kivül egyidejűleg a cseh és a román fennhatftság alatt levő területeim is.. Magyarország és az utódállamok között már jöttek létre megegyezések egyes vizi kérdésekben, a tapasztalatok azonban azt'mutatják, hogy az utódállamok nem tesznek eleget vállalt k

;

'telezettségüknek- Igy különösen-;/^ mulasztották azt, hogy a folyók felső szakaszain jelentkezett áradásokat táviratilag jelezzék. Ez volt az oka annak, hogy a decemberi árviz a csonka országot teljesen meglepetésszerűen érte.;. A^folyók töltéseinek magasításán és védőképes állapotban való fenntartásán'kivül egyéb k? vetolmények is vannak, amelyeimre az árvédelem érdekében szintén különös gondot kell forditani. Ilyen követolmény az, hogy a folyók hegyvidékein levő erdősségoket az árvédelem érdekeivel megegyezően . kezeljék, a levágott erdőreszeket pótolják, la kopár területeket bofásitsak és a meglevő vizmosások továbbfejlődését megakadályozzák. A legutóbbi árviz^ lerohonásának gyorsasága arra mutat, hogy az utódállamok területén ezen a téren máris nagy mulasztásokat követtok cl. /Folytatása következik/