Napi Hírek, 1926. március/2
1926-03-22 [0127]
Berlin , március 22, /Wolff/ Dr.^Stresemann birodalmi külügyminiszter a birodalmi ülésen ma nagy vonásokban ismertette a népszövetségi kérdés eddigi fejlődését és vázolta a genfi tárgyalások egyes fázisait. Áttért azután a márciusi ülésezés kimenetelének politikai méltatására. Beszédének vázlatos gondolatmenete a következő: - A. genfi tárgyalások ismert befejeződése több^szempontból mélyen sajnálható, ós elsősorban magát a nemzetek szövetségét érinti. Akár idealisztikus felfogás . szerint tekintsük azt a népek egyesülésének a béke biztositasára és a humanitárius célok^előmozdítására, akar realisztikus módon csupán az individuális nemzeti érdekek képviseletébe/ ujabb diplomáciai módszernek, tekintélye a genfi események folytán mind a két szempontból p. lyos csorbát szenvedett. Genfben ugyanis az egyes or> szagok érdekei eresen és brutálisan előtérbe léptek. A nemzetek szövetsége universulitása . gondolat?,^Németország csatlakozásával i közelebb jutott (jómely) volna megvalósulásához, eresebbnek kellett volna lennie, mint bármely'partikuláris r érdek. A nemzetek szövetsége párthiveinek ezért Nemetország fölvételét ebben a pillanatban minden más cél előtt előnyben kellett volna részesiteniök. Nem szabad ' szem elöl téveszteni, hogy ellenkező magatartásával a-nemzetek szövetsége oly súlyos válságba jutott, .amelyet talán a következőképen lehetne jellemezni: A nemzetek szövetsége eddig inkább a győztes államok eszköze volt) most pedig Németország belépésével olyan mozgalom indult meg, amelynek a nemzetek szövetsége egyelőre még nem tud urává válni. Németország az előtt a döntés előtt áll, vájjon a legutóbbi tapasztalatok után továbbra is törekedjék arra a célra, hogy a nemzetek szövetségében e^enjogu^ nagyhatalomként közreműködjék. A^gonfi eredményt a nemet nyilvánosság előtt többen Németország vereségeként tüntetik föl. Jellemző azonban, hogy ;nnek a felfogásnak csupán Németországban van talaja s azt^a^külföldön sehol som osztják. Épen azoknak, akik Németország csatlakozását csak abban az esetben akarták jóváhagyni, ha Németország eres pozicióra tesz szert a szövetségben, nem szabad a,genfi eredményt támadniok, mert Németországnak csupán valamennyi tőle kivánt koncessziót kellett volna elfo-^ gadnia, hogy azonnal fölyegyék. Egy politika nem azért rossz, mert nehézségek támadnak végrehajtásával szemben,. / Ném%ország népszövetségi helyzetéért folytatott küzdelemről vamepén]szó, a jogos német fölfogás érvény rejuttatásáról^ . . nem, Németo szág föláldozásáról, Németország Genfben nőm kalappal a kezében előszobázott, mint^azt álli- : tották. Amikor Németország Genfben megjelent, ugy jellemezték többen a helyzetet, mintha a többi e-nrópai hatalom boldog volna, hogy a német Michelt^látják, amint beáll a népszövetségbe. Arról beszéltek, hogy Németország a nemzetek szövetségében csak a szekér ötödik kereke lesz. Az a vita, amelyet a németol^fölvételi kérelme meginditott, ^bizonyítéka annak, mekkora jelentőséget kell tényleg tulajdonitani belépésünknek. Folytatnunk kell a politikai küzdelmet, hogy Németországnak ^egy nagyit talomnak egyenjogú helyet biztosítsunk a nemzetek^szövetségében. Ha a nemzetek szövetsége nem volna semmi más, mint a népek külön érdekeinek képviseletére szolgáló uj diplomáciai eszköz, ugy Németország emellett dbban a szerencsés helyzetben ^voIna, hogy érdeke azonos magának a nemzetek szövetségének valódi érdekével, Nem az volt a^cél, gogy a nemzetek szövetségében magának valamiféle hat ílmi politikára, vagy a hatalmi egyensúlyok politikájára kerüljön a sor. A nemzetek szövetségében sem lehet külön csoportjuk a Locarnóban résztvett hatalmaknak, A hatalmi csoportok között külön létrejött egyetértés, amilyet Locarnóban sikerült elérni, Németország szempontjából nem zárja ki azt a szükségességet és *azt a kivánságot, hogy minden hatalommal b.tfcatsa 0 os és békés viszonyban éljen. Célunk ezért odairányul, hogy a nemzetek szövetségében .létrehozzuk az egyenjugu nemzetek közötti megértést, •''!'
