Napi Hírek, 1926. március/2
1926-03-22 [0127]
§ Bukares t,március 22. /A kisebbségi egyházak panaszainak iigye./ A Nagyvárad jelentése szerint, bár a keserves tapasztalatok már meg 0 yozték a kisebbségeket arról, hogy a népszövetségnek minimális érzéke van a kisebbségek szenvedéseivel szemben, mégis ezt~a lélhivatalos jelentést a legteljesebb kétkedéssel kell fogadni. A magyar kisebbség tényezői kijelentik, hogy Petrescu Comnen svájci román követ beállítása nem fedi a tényeket, mert anépszövetség még nem is tárgya hattá a kisebbségi panaszokat, mert^teljesen lefoglalta Németország felvételének ügye. A félhivatalos közlemény kiadásának talán az volt a célja, hogy a román közvéleményben ezzel az^áldiadalial a kormány némi hangulatot teremtsen maga mellett. A lap ezután jólinformált kisebbségi helyről vett értesülése alapján ezeket irja: Ezúttal ismét a decemberi helyzet ismétlődik meg. Akkor Petrescu Comnent magának Duca külügyminiszternek kellett megcáfolnia, Az történt ugyanis, hogy Petrescu azt táviratozta, hogy az egyházak panaszét Genfben elutasítottam a népszövetség. Később kiderült, hogy "ez a hiradás a tényeknek nem felelt meg és Duca kénytelen volt genfi követet dezavuálni. Most megállapítható, hogy a népszövetség március 11-éig a kisebbségi kérdéssel semmiféle bizottságban nem foglalkozott. Az Ellenzék hasábjain nyilatkozik ez ügyben maga Balogh Arthur dr, is, aki kijelenti, hogy az egyházak három rendbeli beadvánnyal fordultak a magánoktatási törvény ellen a népszövetségi tanácshoz. Az elsőt a múltév május 6-án adták be, amelyben felhívták a figyelmet arra a v szedelemre, amely a felekezeti oktatást Angheiescu javaslatával-fenyegeti. Ennek meg is lett az a hatása, hogy akormány, nyilván a tanács közbelépésére, elhalasztotta a sürgősnek jelzett javaslat parlamenti tárgyalását az őszi ülésszakra, A mult ev szeptember 15-én kelt második beadványt ugyanazon hónap 17-én. Balázs András kanonok, státusi referens és Balogh Arthur együtt nyújtották át Genfben, fiz volt a tulaj donképeniindokolással ellátott petíció, minthogy a májusi beadványban az idö rovids/ége miatt a jizonyitó.-anyagot nem lehetett beszolgáltatni. A harmadik beadványt ugyancsak Balázs és Balogh adták be a múltév december 11-én, Evvel leszögezték, hogy a kormánynyal 1925. novemberében tárgyalások folytak, de a kisebbségi egyházi főhatóságok a kormány kilátásba helyezett engedményeit nem találták kiélezitőknek. Ez ucan torotnt, aoyj a kormány a tárgyalások megszakításával meglepetésszerűen benyújtotta a szenátusban már letárgyalt javaslatot a kamarában is, és megszavaztatta, éspedig ugy, hogy a novemberi tárgyalások során megigért engedmény-ket s-m a;ta meg teljes egészükben. Az egyházaknak ezok után 1 nem maradt agyéb*hátra, minthogy a létrejött törvénnyel szemben is ientartsak álláspontjukat, és egy további beadványban felhivják a tanács figyelmét arra, hogy a törvény ármódosítások után^is számos súlyos sérelmet tartalmaz a kisebbségi jogok szempontjából és kérik a tanács megfelelő intézkedéseit. . " . Balogh Arthur az egyházaknak ezt a szándékát jelentette be március 11-én Genfben, de egyben kérte, hog„- a kilátásba helyezett ujabb beadványok beérkezéséig tartsák függőben az ügy megvizsgálását. Balogh ujabb panasziratot nem adott be, s igy azt nem is utasíthatták vissza, mint ahogy az Orient Radio jelentette. Balogh Arthur közli, hogy az Orient Radio híradását a legnagyobb fentartással kénytelen fogadni. Nem tartja valószínűnek, hogy a tanács hármasbizottsága a legújabb bejelentésben jelzett vé^irat beérkezését meg sem várva, egyszerre sürgősen állást foglalt volna g kérdésben. De még ha igy lenne is, ami elképzelhetetlen, a hármasbizottsgg állásfoglalása nem érinti a tanács minden egyes tagjának azt a jogát, hogy ha sérelmet lát fenforogni, a tanács Mgfelelő eljárását kérje, vagyis a hármas bizottság esetleges állásfoglalásával sincs még a dolog^elintézve. A tanácstagjai mar értesültek, hogy be fogják nyújtani az utolsó beadványt, amelyet bizonyára bevárnak,mi előtt ebben az ügyben állást foglalnának*/MTI./