Napi Hírek, 1926. március/1
1926-03-12 [0126]
3. / A kezelőnő a kiszolgálására biz ott 100-120 előfizető jelentkezésé' sorrendjét nem tudja megjegyezni. Ez ad okot a késedelmes jelentkezés cimén emelt panaszokra. 4. / Ugy ancsa _c a harmadik pont alatti ókból a kezelőnő a beszélgetés befejezését jelzó' jelentkezesek sorrendjét sem tudja betartani, miáltal a késedelmes bontások cimén emelt panaszokra ad okot. 5. / A kezelőnő figyelmetlen kapcsolás folytán, vagy szándékosan beléphet folyamatban lévő beszélgetésekbe, és igy azokat megzavarhatja, illetőleg kihallgathatja. A felsorolt hiányosságai a manuális kezelésnek mintegy rákényszeritették a telefontechnikusokat arra, hogy a távbeszélők is foglalkozzanak a kezelőnők munkáját helyettesitő gépek szerkesztésével. '. ^gépi kiszolgálásnál két módozat honosodott meg a gyakorlatban,'és pedig az úgynevezett * félifeut ómat ikus, és a telj es^ut ómat ikus rendszer. A félk aut ornat ikus rendszernél az előfizetők készüléke in és hivási módján sémi változás nem történik, az előfizető ugy 5 mint a manuális kezelésnél, kezelőnőnek mondja be a kivánt számot, a kezelőnő azonban a kapcsolást nem zsinór segélyével, hanem a hivott szám lebillentyüzésével autómatikusan végzi. A telje#pautomatikus kiszolgálásnál kezelőnőt egyáltalán nem KLesjj igénybe' hanem az előfizető a készülékére alkalmazott száratárcsa segélyével maga végzi a kivánt szám letáncsázásával a kapcsolást. ^>M^C A teljes^%épi kezelés a fentiekben a kezelő személyé vél kapcsolatosnak jelzett hibákat mind kiküszöböli, és mint később látni fogjuk, téves kapcsolásokat ,fennálló összeköttetésekbe bekötéseket nemlétesit, a hivásra azonnal jelentkezik, a fennálló összeköttetéseket a lejelentéskor azonnal megszünteti, a kapcsolási munkát pedig gyorsabban, pontosabban és ezenfelül olcsóbban végzi el, A teljes automatikus kiszolgálás ellen a következőket szokták felhozni, illetve hibájául felróni: 1. / Az előfizető készülékein alkalmazandó számtárcsák hibaforrást képeznek. 2. / Az előfizető meg van terhelve a hivő berendezés, illetve a számtárcsa kezelésével. 3. / A gépi berendezés sohasem tud egy értelmes^^^n^rt^helyettesiteni Az első pont alatti kifogást a szerkezetek folytonos tökéletesítése már megszüntette, ugy, hogy ez komoly ellenvetésül nem szolgálhat, A 2,/ alatti kifogásra az okot, ha ilyen egyáltalán felmerülhet, nem a rendszerben, hanem inkább a közönsé.gben kell keresni. A 3./ pont alatti kifogás arra vonatkozik, hogy az előfizető nem áll egyénnel szemben, és igy nincs partnere, kitől felvilágos it ásókat, sth, kérhet. A manuális kezelésnél is a kezelőnőnek csakis a kapcsolással összefüggő munkát szabad elvégeznie, és igy kérdezősködések céljaira külön szolgálati állomások állanak rendelkezésre. Ily állomások az automatikus kezelésnél is rendelkezésre állariak a közönségnek. Miután az előzőkben mondottakból világosan megállapítható, hogy a kezelőnők,ha nem is szándékosan, nagyon sok hibát követhetnek el a jó kiszolgálás rovására, akkor igazán indokoltnak mondható, hogy a kapcsolások létesi-iésénél az emberi munkát az egész vonalon kiküszöböljük, vagyis a tolj őszutómat ikus kiszolgálást hozzuk be. Ezt az álláspontot foglalta el a magyar posta, amikor a budapesti hálózat bővítésével kapcsolatban a t e Íj GEL? aut ómat ikus kezelés behozatalát határozta el. A budapesti hálózat befogadóképessége jelenleg a következő: Teréz-központ 16.000 Lipót-központ 6,000 József -leözpont 15.000 Összesen 37.000 előfizető. (7n(<f't* k^'J
