Napi Hírek, 1926. február/2

1926-02-16 [0125]

§ n Magyar Közgazdasági Társaságban február 16-án, kedden To­nelli Sándor dr. "Az európ i gazdasági hegemónia válsága" cimmel elő­adást tartott. A világháború óta, - mondotta a többek között, ket­tős irányú eltolódás^mutatkozik a világ gazdasági életében. Európa szét­marcangolta ^önmagát és hitelezőből adóssá vált. Nagybritannia és Hollan­dia kivételével minden európai állam az adósok kölze került és a nettó adósságok összege meghaladja a száz milliárd pengőt. L pénzügyi hatalom súlypontja Európából átköltözött az Atlanti-óceán nyugati partjára. Ugyanakkor azonban • másik eltolódás is kezdődött-^ amelynek a közvéle­mény még kevésbé ébredt tudatára: a tengerentúli színes országok és ko­lóniák rohamosan nyomulnak előre a gazdasági élet minden területén ós egyre jobban füg 0 etlenitik magukat az európa-amerikai kapitalizmustól és indusztrializmustól, Ez a megindult processzus már nemcsak az euró­pai, hanem általában a fehér gazdasági hegemóniát veszélyezteti, A XX, század következő évtizedeiben gazdasági harc fog lejátszódni, amely a szinesek gazdasági függetlenségét célozza. Az angol parlament a mult évben Balfour elnöklete alatt bizottságot küldött ki az angol gazdasági válság okainak felderítésére, Az okok, amelyek mutatis mutasd is var* a induggfcrializált állam ra alkalmazhatók: a világ megcsökkent vasárlóképessege, idegen versenytár­sak térfoglalása és helyi iparok keletkezése. Különösen eSősen tapasz­talható az utolsó tényező Plinában, Japánban^és Indiában. Ennek követke­zése az a nagy munkanélküliség, amely Angliában *másfél millió főre ru§. A háború előtt a német-angol- ellentét kiegyenlítésének hivei szerettek arra hivatkozni, hogy a ket ország nagyfokú induszt&alizálódása nem ok a féltékenységre f hiszen kölcsönösen a legjobb vásárlói egymásnak. Elmé­letileg ez igaz is volt, ie csak addig a pontig, mig-mindkét indusztria*, lizált országgal szemben harmadiknak szemoonállt a nyersanyagokat szál-­litó és kész gyártmépyokát felvevő elmaradottabb, főleg tengerentúli or­szágok tömege. Ha ' ezekben megindul a tőkeképződés, iparok keletkez­nek, a nyersanyagok es élelmiszerek szolgáltatása megcsokken, merszükül az újkori gazdasági hűbéri rendszer piramisának az alapja. Ma a fehéremb ,r civilizációja és kultúrája nagyrészt erro a hű­béri rendszerre és a tengerentúli szines országok kiaknázására van fel­építve, Kultúránk, tudományunk, művészetünk, szinházunk, sót szórakozá­sunk nagyrészt annak a különbségnek az eredménye, amely abból jelentke­zik, hogy a fehérember egy-két munkaórájának értékével szerzi meg azt, ami a szines embernek több munkanapjába kerül, A fehér tiérsadalom disz­nói mögött^ akik kivirágzásai egy tulfinomult életnek, ott lebeg a lab­radori indián szörmevodasz szilhuettje, a kantoni kikötőben selyem.ba5.ak alatt görnyedő kulik alakja és az indiai fonódák páriamunkásának árnyé­ka, A háború alatt es óta a szines országok nemcsak gazdaságilag erősöd­tek meg, hanem politikai öntudatuk és akarásuk is megnövekedett. Nem akarják tovább vállalni a nekik jutott másodrangú szerepet és döngetik a fehér kapitalizmus várának'fulait, G-azdasági felszabadulási folyamat játszódik le, amelynek egy-két évtized multa valószínűleg a jelenlegi belső zavarokon átesett Kina lesz a középpontja. Ma még a^tengeren túlra dolgozó iparok ugy segitenek magukon, hogy ott még nem gyártott cikkek előállítására térnek át. Időtlen 'lAöttfg'o/áonban ezt az atrendezkedest folytatni nem lehet s ha elfutnak ennek felismeréséig, akkor fog min­denkinek szeme előtt állni teljes nagyságában az európai, helyesebben a fehér gazdasági ^egemónia válsága.

Next

/
Thumbnails
Contents