Napi Hírek, 1926. február/2
1926-02-18 [0125]
Szilagyi Lajos szólalt fel ezután, aki félreértett szavait helyesbíti, majd Biró Bál szólal fel. Azt a módot, - mondotta, amellyel Szilagyi a kereskedelmi mérlegeket diszkreditálja, határozottan vissza kell utasítani. A magyar üzletvilág egyeteme a Treue ós • Glaube alapján all és örülne, ha ez az elv a közélet más torén is t. ugyanilyen mértékben érvényesülne. Az a kritika sem helytálló, mintha a törvényjavaslat a toké győzelmét és a vállalatok védelmén akarná biztosítani . Amikor az állam a saját és az egész gazdasági élet helyzetét nem iteli meg olyannak, ami bármely vonatkozásban is valorizációt tenne lehetővé s ezt egyedül a vállalatokkal szemben érvényesiti, - ami ollen szociálpolitikai tekintetekből nem foglal állást, semmi esetre sem lehet ezt a rendszabályt kedvezményesnek tekinteni. Emellett Yigyelembe kell venni azt a hátrányt, is, amely a vállalatokat aa által eri, hogy a nyugdíjalapok, illetve a nyugdíjintézetek kötelezettségét minden jog hiányában is a vállalatokra háritja. A kérdés sürgős rendezése elkerülhetetlen, mert a bizonytalan helyzet az uj 'tőkék megszerzését lehetetlenné teszi é emellett a helyes mérlegfel állításnak is akadálya. A merlegeknél alkalmasabb alapot az összehasonlításra nem talál. Az uj kezdómerlegek kifejezői lesznek azoknak a jövedelmezőségi lehetősegeknek is, amelyekre a vállalatok belátható idOn belül számitanak. A birói Íteleteknek minden esetben való fentartásából az alkalmazottak egy részére sok esetben igazságtalanság származnék. A javaslatot elfogadja. Ezután Hermann líiksa szólalt fel, aki, miután a tárgyat minden oldalról kimerítően megvilágították, feleslegesnek tartja, hogy bővebben indokolja a maga állaspontját. Csak arra kíván rámutatni, hogy V AbrptnfyO megoldási terv között az, egyetlen lehető megoldás az, amelyet a javaslat tartalmaz- ennek folytan a tarvényjavaslatbaa lefektetett elveket mint kielégítő megoldást elfogadja. Ezután Györky l m re szólalt fel, aki arra hivatkozott, hö y mint Szilagyi^is mondotta, az állam a lerongyolódott állapotoknak ellenére mégis aránylag ilyen jól tudott gondoskodni a nyugdijasokról, mint ahogy gondoskodott, akkor mennyivel jobban tudnának a magánvállalatok gondoskodni nyugdíjasaikról. A javaslat csak a munkaadókat védi és épen'ezért nem fogadja ol. Mivel több felszólaló nem volt, Dr%hr Imre előadó zárószavai után az elnök az általános vitát berekesztette. Ezután Térffy Gyula kúriai tanácselnök reflektált az igazságugyminiszter képviseletében a felszólalásokra: Az elhangzott felszólalósok kapcsánt'- mondotta - csak egy indítványra nézve kívánok nyilatkozni és pedig arra • -mely az arányszám helyett az intézeti nyugdijasok nyugdija mértékének meghatározását a birói gyakorlatra kívánja bízni. Hogy az arányszám helyese vagy sem, azt közgazdasági szempontból a pénzügyminiszter ur •'. meggyőző ervekkel mutatta ki, tudniillik, hogy ez köz 0 azd .sá^i szempontból helyes, szükséges. Igazságügyi szempontból igen nagy sul, v-n azon, hogy törvény határozzon meg egy Í;ÍK mértéket, amjly az intézeti nyugdijasok nyugdíja mértékének tekintetében irányadó legyen. Ize t szükség^hogy ugy az intézet, mint a nyugdíjas minden pereskedés nélkül tisztában legyen azzal, hogy mi az a nyugdíj, amellyel számolni kell. . Azt hiszem nem egészen áll az, amit Györky képvis le ur mondott, hogy néhány, perc alott tisztában lehet valaki azzal, hogy milyen nyugdijta számíthat, ha birói útra megy, mert a bíróság minden.egyes esetben az individuális körülményeket vizsgálja, vizsgálja a nyugdijat, a vállalat helyaetet, de egyéb körülményeket is» /folytatása kö ve ékezik./ „„ ,
