Napi Hírek, 1926. február/2
1926-02-17 [0125]
/A nemzetgyűlés pénzügyi éa igazságügyi *bizottaág ülésé* *yfolyt.*táSv- ./ A bizottság az alőadó la • miniszter hozzászólása ut'n elhatározta, hogy a javaslatot ez előadói módoaitáaok figyelembevételével az általános vita alapjául elfogadja. Az általános vita során Vérnri Dániel az egész valorizációs javaslat letárgyalását sürgette, A nyugdijvalorizáciőra vonatkozó" kiszakított javaslatot tárgyalásra elfogadhatatlannak minőaiti és indítványozza, hogy a javaslatot az érdekeltek illetve az igényjogosultak meghallgatást, után dolgozzák ét, Bud János pénzügyminiszter ismerteti azokat az indokokat, N amelyek a javaslat megalkotásánál vezették éa hivatkozik arra, hogy az t összea érdekeltek éaz reveteleinek meghallgatéae és megfontolásf után vitték kereaztül az előadó által ismertetett mód03itásokat. Hivatkozott ezután a Kúria elnökének újévi bsszédében kifejtett álláspontjára ia, amely az átértékelési törvényt halaazthstatl»n fontoaaágunak jelölte meg. Crfffy Imre azt a nézetét fejti kii hogy a javaslatnak , hoznie kellett volna az Öaaiea magánjogi egyezmények vslorizáoióját, viszont az államadósságok valorizációjának kérdését ma ná* nem tartja randazhetőnek, A javaal^t igazaágtalanaágfit caak ekkor látja kiküszöbölhetőnak. ha egy orazágoa kiegyenlitéai alap léteaitése altul a nagyon leromlott vállalatok . *' ., | i nyugdijasai abból kárpőt olh'-tók lennének. A javaalatot jogéazi szempontból elhajlásnak tartje . birói gyakorlattal szemben a kapitaliaták javára, Wolff Károly felszólaláséban hivatkozott arra, nogy ennek a kérdéanek a megoldása olyan nehéz probléma, amelynél - mint a miniszter is mondotta - a -közgazdaaági szempontok^veendők slaőaorban figyelenfce, de figyelembe kell venni a nyugdijaaoknak azerződéaea alapon szerzett igényeit ia. Szt törvényea taxációval nshéz biztoaitani 62 «bbsn szerepet kell játszania a birói döntésnek ia, da helyteleníti,hogy a birói döntés kezét megköaaék a mérleg adataival. Az előadóval azsnaen nem bizik a vállalótok azociélia érzékében sem éa aggályosnak tartja, hogy a javaalat caak a vagyont nézi és nem » jövedelmező'aóget, Aggályosnak tartja a javaslatot abból a szempontból is, hogy jogrendszerünket 4 pontban töri át, 5z a 4 pont „a már meghozott Ítéletet érvénye3ségének kérdése, a 8za£értői véleményüljárás éa sz ellenőrző szakértő hiányt, végül az itélet indokolásánsk msllőzáae. Szükségesnek tartja azt ia. hogy megoldáat találjanak arr? , hogy t jövedelmezőaég jogtalan Jutalékokkal, igazgatósági tantiémkkol éa jutalmazásokkal ne legyen caorbithatő. Eckhardt Tibor a javaslattal azemb n o.zt az elvi álláspontját fejtette ki, hogy s v.'ll-< latok mérlege a közgazdasági TÍazonyok között nem fejezi ki :- fizeté ^kéo?saeget éa igy nyűgaij j f ..r-ndóság elbiráláaánál h-lyee • 1- ul nem szolgálhat. 31fOkai.hat--ti nn:k t.-rtje továbbá a javalltaik ezt részét, amely birói itélateket nullifikálni akar. Bzzel szemben ann-k az óh ján-k *d kif ?j *3ze"st, hogy moa t meghozandó törvény nyujtaon módot arra. hogy z ér. á^elt f^laü. biróe g előtt indokolt eaetben újrafelvételi kér lmet ."„terjasztneasenek elő zárt hat ári din belül. Végül kifogásolj törvényj^v el-t 23. az-k.-szát, , emely a szerződéses ."lkelmizüttoknak - többnyira vállalatősnek m-g.s •fizetéses i^zgatói több jo y ot biztoait nk, mint a többi nyugdij a oknak, /Vége következik,/
