Napi Hírek, 1926. február/2

1926-02-24 [0125]

Szükség volt ,ily hátvédőre az akciónak ily hivatalos színben való feltüntetésére, különösen a Térképészeti Intézet vezet őinek me gnyerésé­nél, akik a tervezett akcióval szemben aggályaiknak adtak kifejezést és természetszerűleg abba való bekapcsolódásuk előtt felsőbbségük hozzájá­rulásának szükségességét hangoztatták. Az aggályok eloszlatására és az akciónak oly szinben való feltüntetésére, mintha az tényleg állami támo­gatásban részesülne, .te Íj esen alkalmas és elegendő is volt az előkelő közfunkcionárius, a magas állás, amelyet betölt s amelyet annak viselője minden fentartás nélkül bocsátott Windischgrátz rendelkezésére, a bűnügy fedezésére . Teljesen megvilágítja a helyzetet e tekintetben Haits Lajos vezér­tanácsnoknak, a Térképészeti Intézet vezetőjének vallomása: "amidőn felet­tes ^hat óságróL volt szó, Windischgrátz mindig megnyugtatott® utalt Nádosy­ra és azt mondta: hogy,Nádosy csak elég tekintély." Amidőn pedig nyugdíjaztatása alkalmával utódának, Kurtz Sándornak a megnyeréséről volt szo, s nevezett felsőbbségétől utasitást akart kérni, Haits vallomása szerint: "Gerő és Windischgrátz megértették vele, hogy ezt magasabb érdek tiltja". -Megerősíti ugyancsak Kurz Sándor főtanácsnoknak, a Térképészeti In­tézet helyettes vezetőjének a kir.ügyészség előtt tett vallomása: "Én meg­maradtam álláspontom nnllett .s ragaszkodtam ahhoz, hogy azt az ügyet fe­lettes hatóságomnak bejelentem. Most már mindhárman kapacitáltak, Win­dischgrátz feleg azzal érvelt, hogy a kormány /jelen esetben felettes mi­nisztérium/ hivatalosan nem vehetné tudomásul ezt a bejelentést. Ha azon­ban ^minden áron garanciát akarok arrá nézve, hogy ez egÓ3zen komoly hátte­rű és hazafias celt szolgáló ügy, ugy hajlandó engem azonnal Nádosy főka­pitányhoz vinni. Nádosy_ nevének hallatára meginogtam, ugy éreztem, hogy ezek után már nincs^jogóm az egész ügyet egy habar hazafias, de különálló­egyéni akciónak minősíteni. Ugy véltem, hogy itt tényleg egy hatalmasan megszervezett orsságo3 fontosságú és kiterjedésű nemzeti akcióról van szó. Nádosy nevének hallatára valami olyasfélét mondhattam:"jól van, beleegye­zem, mire Windischgrátz hozzám lépéét s megrázta a kezemet." . ^Windischgrátz Lajosnak tehát két érve volt, melyekkel a céljainak megvalósításához szükséges embereket megnyerte: egyik a hazafias cél, má­sik a hivatalos színezet. Ez utóbbi szerepet töltötte be Nádosy, akinek .személye és hivatali állása a résztvevők megnyerése céljából elegendő ga­rancia volt. Ezt egyébként maga Nádosy is beismerte vallomásában, emidon kijelenti: **Amikor Windischgrátz azt állítja, hogy én ezt az akciót elő­segítettem és támogattam, est csak ugy érthette, hogy hivatalos állásom­mal való fedezés által részesítettem az akciót támogatásban," Ha már most a kormány felelőssége szempontjából vizsgáljuk a kér-, dést, az adott helyzet objektív mérlegelése alapján meg kell állapítani,.* hogy a kormány ^felelőssége Nádosy ismertetett szerepléséből kifolyóan meg'tj| nein állapit ható. MagA az a körülmény, hogy egy tisztviselő az ő szegélyé­vel, hivatali állásának súlyával egy büncselokményt titokban fedez, a kor­mányaié lo lőssége megállapitására nem alkalmas. A felelősség csak ott^ kez­dődnék, ha az illetékes fels őbbsé gek, a kormány, vagy annak egy tagja alan­tasának felderített hibáját, bűncselekményét fedezi, vagy eltussolja. A jelen esetben azonban ennek ismérvei nem forognak fenn.

Next

/
Thumbnails
Contents