Napi Hírek, 1926. február/1

1926-02-03 [0124]

/Pro domo. A miniszterelnökség sajtóosztálya közli a tisztelt szerkesztőségekkel, Jiogy, egyes délutáni lapokban hibásan jelent meg az 'egységeséért elnöksége által kiadott kommüniké, amelynek hiteles szövege a következő:/ § Az e^gységespárt elnöksége egyes lapok közléseivel szemben megállapitja, hogy s«n részleges, sem pedig másféle kormányválságról nincs szó. A pártban ellentétek nincsgoek^ s tömören áll Bethlen István gróf mögött, ugy őt, mint a kormányt támogatja és semmi körülmények között **e§ nem engedi, hogy a párt tagjai kö^zé éket verjenek. A párt teljes határozottsággal állást foglal minden ilyen kivülrol jövő szélső ellenzéki törekvéssel szemben, változatlanul kitart eredeti programja mellett^ s nem engedi meg, hogy az ország ismét az 1918.-i helyzethe kerüljön. § P á r i s , február 3, /Magyar Távirati Iroda./ Az Oeuvre szóyéteszi. kpponyi albert gróf és Bethlen^István gróf miniszterelnök kijelentéseit, amelyek szerint a tulajdonképeni bűnös Trianon. A lap azt Írja, hogy ezzel a propagandával szembe kell szállani. Kétségtelenül sajnálatos^dolog, hogy a román kormányt Erdélyben, valamint az olasz fascista kormányt Tirolban nem hatja át igazságérzet. Talán szemére lehet vetni Saint-Germainnek és Trianonnak, hogy Európát túlságosan balkánizálta, másrészt azonban igazságtalan dolog volna el nem ismerni, hogy az uj középeurópai rend megalkotóit emelkedett szellem irányította. A tótok, horvátok, románoké csehek,ós lengyelek f elszaböitáT-a nemes és hasznos o41 volt, mert rrúncLen ur között a magyarok a legkíméletlenebbek és a legkegyetlenebbek, mert kemény kormányzásuk alatt fajok olvadtak bo. § P á r i s , február 3. /Magyar Távirati Iroda,/ Cautier a Homme

x x Libreben Sauerweinnak a Matinben megjelent legutóbbi cikkével kap csolatban a következőket irja: Valamikor csodáltam ás eseheket és segítettem is felszabadulási küzdelmüket, ami azonban nem akadályozott meg abban, hogy nagyon szeressem Magyarországot és megértsem népének jellemét. Két ország van Európában, ahol a legkizárólagosabban, a logféltékenyebben és a legdühösebben patrióták az emberek, még pedig Magyarország és Olaszország. Szinte hihetetlen, hogy e tekintetben mennyire hasonlít egymáshoz a magyar és az olasz. Mindkettő gyakorolkia a szent ön- r zést s ezt nem is titkolja. Loearno és Genf szelleme a mipigramm ezredre széig sem hatja át őket, k magyar ember szemében' vannak először magyarok, és azután semmi és újra semmi. Az olasz szemében először vann-k olaszok, azután semmi és újra semmi. Ezt a szellemet én nem vetem meg. Az a nemzet, amely becsüli önmagát, szereti is .önmagát; amelyik mén nem tartja Qgyonesen a derekát, hátgorincsorvadásbm hal&at meg. A béke ügyét amely nekem nagyon drága - a legintelligensebb módon ugy szolgaihatjuk, ha• igyekszünk más népeket megérteni. A francia diplomatáik a haboru előtt busz éven keresztül mindenen :ultotték magukat, ami Magyarországra vonatkozott. Az egyetlen kivétel volt Fontenoy Vicomte, aki mint budapesti főkonzul igyekezett egyot-mást csinálni, azonban mindig számot kelleti vetni a Quai d Orsay ijesztő és nevetséges snobizmusával. Voltak olyan becsi francia nagykövetek, okik a szolgálatkészségben odái^ mentek, hogy nem mertek összeköttetésbe lépni Ferenc Ferdinánd főherceggel. má»ok viszont minden olyan kísérletet, amely a mdgyar-fr':ncia kozeledesr: irányult, siettek Parisban denunciálni és igy a Magyarországgal való összeköttetés rögtön megszakadt, fcautior igen sajnálatosnak tartja mindezek ellenére, hogy Budapesten hivatalosan hamisitottak s az

^ x^éri, hogy legközelebbi cikkeben ramut"t z ügy t-volabbi okaira,