Napi Hírek, 1926. február/1

1926-02-12 [0124]

§ Az Országos Közegészségi Egyesület péntek esti vitaülésén G-erlóczy Zsigmond dr. egyetemi tanár "A hevenyes fertőző betegst gek leküzdése az iskolákban" cimmel tartott előadást. A nagyközönség korében - mondó ta - az:, a hit terjedt el, hogy a fertőző be*-egsé3ek föfészke az iskola. Ez a felfogás legfeljebb csak olyan értelmezésben lehet helytálló, hogy az iskola, mint minden olyan hely, amelyben sokan gyűlnek össze, valóban alkalmul szolgálhat arra, hogy^az oda behurcolt fertőző betegség a geyormekek közt elterjedjék, A valóságban ugy áll a dolog, hogy a kanyarót kivéve a többi fertőző betegség csak kivételesen fertőzi az iskola gyermekeit. A legtöbb fertőző Betegség ugyanis mielőtt ragályozó képességének tetőfokát elérné, olyan jelenségekkel kezdődik, amelyek miatt az iskolásgyermek otthon marad, így pl. a skarlát émelygéssel, hányással, stb. szóval olyan rosszulléttel köszörit bu t hogy mielőtt a testen a kiütés kitörne, a gyermek már betegnek érzi magát és nem megy iskolába. A diftéria torokfájással jár, amely miatt a gyermek ugyancsak otthon marad, A kanyaró ellenben mielőtt a kiütés kitörne a testen, napo. kai azelőtt közönséges nátha, köhéoselés, a szem könnyezése és általában enyhbe hurutos betegség képében veszi kezdetét, amely miatt különösen a szorgalmasabb tanuló nem marad othhon, sőt igen sokszor

( ha otthon is akarna maradni, a szülök e panaszokat csak kibúvónak veszik arra, hogy a gyermek talán nem tudja a leckéjét és a náthát akarja fölhasználni arra, hogy otthon maradhasson. A kanyaró ebben a hurutos idó'szakában is erősen fertőz és igy a kanyaró ellen szinte lehetetlen az iskolában védekezni. Az igen enyhe skarlát és diftéria, különösen ha a gyermeknek csak orrdiftériája van, szintén alkalmul szoxgálhat arra, hogy a tanulók közé hurcolják, de ez ritkán fordul elő. Az enyhén lefolyó skarláttal előáll az a veszedelem, hogy föl nem ismerve, a gyermek mulasztás nélkül,látogatja az iskolát és hámló bőrével, orrváladékáyal, esetleg gennyes fülfolyasával torsait fertőzheti és osaic akkor fedezik fel betegségét, amikor már több j/ermek szenved benne. Tapaszt'-latból mondja^ hogy a skarlát azért sem terjedhet főkép az iskolák utján, mert a skarlátban megbetegedettek túlnyomó része a még nem iskolaköteles'korcsoportból kerül ki, A bárányhimlö^és szamárköhögés egészen kivételesen okozhat iskolai fertőzést, A szamárköhögés inkább az egymá-.sal játszadozó ovoddbgyermekek között terjed, ahol a beteg köhögésével szétpermetezett nyálka fertőzi a többieket. Ezután ismertette a hatósági védekezésre* kiadott törvényeket, majd hangsúlyozta, hog„ a védelem eredményessége tekintetében az iskolaorvosi intézménynek^az elemi iskolákra vffc£4 kiterjesztését szükségesnek tartja.A főváros ebben a szellemben már ebben az évben bevezette az elemi Iskolákba is az iskolaorvosi intézményt. Fontosnak tartja azt, hogy a tanerők ki legyenek oktatva^arra, hogy milyen jelenségek alapján ismerhetik fel egyik másik fertőző beftegséget, másrészt pedig a nagyközönség minden réteget népszerű^előadások ut^an kell felvilágosítani a fertőző betegségek eredetéről és mibenlétéből. Ezután Bókay Zoltán dr. szólalt fel és ismertette azokat a körülményeket, amelyek folytán a járványok az iskolában elterjednek. Kitért az immunitás kérdésére s különösen az immunizálás kérdésével foglalkozott bővebben. Az aktiv és passziv immunitás gyakorlati hasznának, előnyeinek és hátrányának tárgyalása után kif jtette^az^egyes ragályos betegségek kapcsán az aktiv védekezés mai gyakorlati állásat.