Napi Hírek, 1926. február/1
1926-02-11 [0124]
/ A szofcolhernisitóltról szóld bécsi hir folytatása/ Ani a férhet eb b említett s a bécsi , V . törvényszékre szállított személyek elleni büntető.-' •.»*,".»>..;• eljárás beszüntetését illeti, ebben az ügyben, amely a nemzetgyűlésen már interpelláció tárgya is volt, a sz§getségi kormánynak kell ótengedniyP hogy a szükséges felvilágosításokat az akták alapján magadja. A rendőrfőnök azt jelentheti ki, hogy|annak idején mint szövetségi kancellár a büntető- Q&c, -eljárás beszüntetésére semmiféle befolyással sem volt és pártpolitikai részről sem tettek erre . v. kisérletet. /MTI/ « " ~ ~ y^r-as-^T 1 ír" Bécs, február 11. /Bécsi Távirati Iroda/ Waber olkancellár ma* Írásbeli uton adott választ Eisler képviselnek és társainak erre a kérdésére, amelyet a Mészáros és társai ellen nyilvános hitellevelek hamisítása miatt inditott büntető eljárás megázüntetése tárgyában a kormányhoz intéztek. A válasz mindenekelőtt vázolja azokat az ismert eseményeket,amelyek Mészáros és társai letartóztatására vezettek s amelyeket a bécsi rendőrség ma közzétett kommünikéje is ismertet. "]0^r^ fJ^A<-Kt/**-*t<~4 A válasz azt mondja, hogy a tulojdonkepeni hamisítók, bizonyos Wotitz Vilmos és társai,az ügy felderítésekor már elhagyták Ausztriát. Az Ausztriában letartóztatott Klein, Mészáros, Gyo'rgfy, Somogyi ős Potrovics négyvhovi letartóztatás után kérvényt nyujtottűJ<be az igazságügymi- , nisztoriumbo és a büntető-eljárásnak fegyelmi uton való megszüntetését kér^„éfy.Az ' ügyészség pártolta ezt a kérelmet. A vád minden sikere kétségesnek látszott, mert a bűntény] m esküdtbíróság lett yolno illetékes, ^apasztalotp . - 'az esküdteket Ítéletükben megtéveszti oz, ha az ügy a legszélső elágazásáig nincs felderítve. Már most ép azokat a személyeket, akik a hamis államjogyckct gyártották, nem lőhetett Bécsben biróság elé állitani. A Bécsben letartóztatott személyek cllon ' ' -súlyos gyonuokok forogtok fenn ., 'hogy ők voltak a bűntény értelmi szerzői,de a bizonyítékok láncolatában hiányok boltok. Esküdtok ozonbon „ * • valamely bűntény értelmi szerzőit nehezen mondják ki bűnösnek, ha egyrészt a közvetlen tettesek vallomásai nem bizonyítónak a vádlott értelmi szerzőkre, másrészt ha a vádlottakra - amint ez Leül önösen dr. Mészáros Gyula és Gyorffy esetében történt -1 egyéni hoszonvágyból /„ fttvcJfcft.Itt i<tt4Bdti A vádtól eredményt tehát csak okkor lehetett volna várni, ha valamennyi vádlottat az oeküdtok elé lehetett volna állítani. AZ igazságügyminiszter jovaslotánok megfelelően a kö2társaság elnöke 1921.december 13-án elrendelte az eljárás beszüntetését. Az akkori igaz ságügyminiszter, teaint azt nz oktálcro irt megjegyzés is igazolja, nem hagyta figyelmen kivül, hogy a bűntény megsértette o cseh köztársaság^érdekeit r\ v ^TjL-nv Ay\%-vriyití^±<r t +.-vfó Uíiután azonban a cseh kormány, bár az ügyről tudomást szerzett, további lépéseket nem tett, a kár megtérült és minden további kárt sikerült megakodályozni, fel' lehetett tenni, hogy o büntető eljárás -további folytatása a cseh kormánynak nem érdeke. Az osztrák külügyminiszto'rium a bécsi cseh követség 1922. január^ 14-iki kérdésére 1922.február 10-én közölte, hogy az ügyben az eljárást kegyelmi uton boszüntették. Az interpellációra adott válasz megállapítja,, hogy a magyar kormány részéről o vádlottak javára közbonjárás nem történt s hogy a vizsgáiívhn r °ft$8¥S« s 2^JÜtáx 08 °n allncm olgor OK és különösen aámat politikusok «a ugyDcn érintve semmikepen sem voltoK ennélfogva az o£ .áll^itas, hogy a kegyelmi kérvény fölötti döntést e'képvisélőkre való tekintet befolyásol-to, teljesen helytelén../MTI/
