Napi Hírek, 1926. február/1

1926-02-10 [0124]

Tisztelt szenátor urak, e napok rövid vitája nem két minisztert állitott egymással szembe, hanem két álláspontot egy bonyolult és kényes helyzertre vonatkozólag. Innen az az érdeklődés és az az izgalom, melyet ez az egész világon keltett. Most, miután a lepel lehullt, a helyzet rendkí­vül tisztának létszik. Németország tehet aAfaaetek Szövetségén kivül és bellii azt tervezi, hogy szellemi gyámsága alá vegye a viláj minJLen németjét, még a Felső-Etsch vidékének azt a csekély&zámu németségét is^ amely a világ­háború elótt nem tartozott a német birodalomhoz. Erről tudómat kell ven­nünk és figyelmes vizsgálódásunk tárgyává kell tennünk. De nem kisebb nyo­matékkal kijelentem: 1. hogy a Felső-Etsch más nemzetiségű lakossága abszolúte kivüláll azokon a kisebbségeken,, amelyek a békeszerződésekben külön megegyezések tárgyát alkották, . 2 tf hogy Olaszország erről a tárgyról semmiféle vitába nem megy Vele,^ semmiféle gyűlésen vagy tanácsban, s ennélfogva a tiroli tartomány­gyűlés szavazása teljesen hiábavaló, 3. hogy a fasiszta kormány a legnagyobb e réll yel fog válaszol­ni minden ilyen természetű tervre, mert úgyszólván \&Jhaz^árulásban látná magát vétkesnek, ha 100.000 német miatt, amelyek olasz földre^szálltak alá, bármi módon vészelveztetné 42 milliónyi olaszság biztonságát és békéjét, amely a leghomogénabb és legkompaktabb nemzeti blokk [Európában ... J z%$il> -m/ v Ezek nem fenyegetések, amelyek kétértelmű dil^eínákra adhatná­nak alkalmat, ezek a méltóság és erő megállapításai, amelyeket a té­nyek sohasem fognak megcáfolni. Tisztelt szenátor urak! Az önök polgári felelósség^iránt való ki­tűnő érzéke bizonyára érzi, hogy e napok vitái alapvető kérdésetet érintettek.Alapvető és életbevágó nemcsak a Brenner trinthetetlensé ,ének kérdése, amelyé^ Stresemann - ezért nagy hálával vagyunk iránta -jo­gilag a békeszerződések alapján elismer, hanem mindaz, ami ebből az érint­het etlenségből következik. Önök jfil tudjak, mit szenvedett a nemzet 1866-től 1915-ig a trentinói abszurd régi határ ' miatt, amely mint valaiwL^ellenséges késpenge hatolt az Alpoktól a P* partjáig. Ez ahatár a legag^asztóbb momen­tuma volt nemzeti drámánknak, amely 1866-ban megszakadt és 191^-ben ismét folytatódott és fegyvereink győzelmével végre szerencsésen véget ért. , A végleges sző: sérthetetlen! Amikor ezt mondom, azt hiszem, az "egEsz olasz népnek vagyok igazfc tolmácsa, Mussolini beszédét gyakran igen élénk helyesléssel szakitották meg. A legfontosabb helyeket dörgő tetszéssel fogadták* A szenátorok három­szor is felemelkedtek padjukból es éltették a miniszterelnököt4 Hangsú­lyozzák a szenátus tüntetéseinek jelentőségét, miután a szenátus ülései rend­szerint Levésbbé demonstratívek szoktak lenni./MTI./ /Z/ At h é n, február 10. A Dodekanézosz ^alymnosz nevü szi­getének lakossága beadványt : intézett a Nemzetek Szövetségéhez, melyben tiltakozik Olaszországhoz való csatol^^ása ellen.AlTI./ Róma, február 10. /Stef ani./ ... Mu&elYini ^beszéde végén rendezett tüntetés után Tittoni elnök ki jelentette i ho^£^_txzesek egyon­tezüségének ezt a na 0 yszerü megnyilatkozö^sát (a" EormányeThökkel) az üles jegyzőkönyvébej' ' ' .. /MTI./

Next

/
Thumbnails
Contents