Napi Hírek, 1926. február/1

1926-02-10 [0124]

-O Berlin, íebruár 10, /Wolff/ Avval a kérvénnyel kapcsolatban, amelyben líémetcaazag a Nemzetek Szövetségébe való felvételét kérte, illetékes helyen a következőket közlik: A kérvényben emiitett okiratok felvilágosítást nyújtanak azokról az előzetes tárgyalásokról, amelyek Németországnak a Nemzetek Szövetségébe való felvételéről folytak* Az 1924.szeptemberi memorandumban Németország elvileg késznek nyilatkozott a belépésére.Az 1924, decemberi német jegyzék bizonyos kérdéseinek tisztázása után a tanácsban képviselt hatalmak abban foglalták össze válaszukat, hogy tekintetbe kell venni Németországnak azt az óhajtását, hogy a Nemzetek Szövetségének tanácsában /T evvel szemben a memorandumnak 8 16.cikkre vonatkozó fejtegeti sei még nem vezettek a kivánt eredményre, Németország: erről a kérdésről alkotott felfogását ilyenformán nemegyszer részletesen kifejti... A Nemzetek Szövetsége tanácsának 1925, márciusi válasza nem oszlatta el a XVI. cikkre vonatkozó német aggodalmakat. Az 1925.júliusi német jegyzék újból követelte, hogy szüntessék meg azokat az aggodalmakat, amelyek a IOCÍ női szerződés érvényesülésének utjábsn állnak. im

j..Ja német javaslat kifejezetten az emiitett okiratokra vonatkozik, (Minthogy^) evvel a Nemzetek Szövetségével szemben mégegyszer tisztázzák Németország belépésének olspját és ilykép újból hangsúlyozzák az állandó német toná$8togsag azonnali megteremtésének feltótelét. /íTl/ f^jeJ^sit ^y^-'^v' Róma, február 10. /Stefani/ /Mussolini beszédénok folytatása/ Dr. Strcsemannak egyetlen szó válasza sincs arra a megállapításomra sem, hogy mig más.államok milliónyi németséget annektáltek,1 csak a Felső-Etsch kedveérti . . . mesterséges agitációt, smely nyilvánvaló hazugságo- • kon alapszik. Vájjon a prágai kormánynak az a rendelete, amely a cseh köztársaság valamennyi polgárát, a 3 és 1/2 milliónyi nemetet^is^. kötelezi az állami közigazgatás minden ágazatában a cseh nyelv kötelező használatára, nem tegnapi? Dr. Stresemann végül nagyon gyönge érvekkel védte meg Hold miniszternek azt a hallatlan • iáilfe^itását, amelynek az a célja, hogy a déltiroli testvérek felszabadítását kérhesse. Erről a mondatról gyorsírói feljegyzés van. Extenziv szofizmák és siralmas misztifikációk cssk fokozzák ennek a mondatnak jelentőségét és rendkivüli komolyságát. Nem elég azt mondani, hogy a külpolitikát nem Münchenben, hanem Berlinben csinálják. Bennünket azok a férfiak is érdekelnek, akik saját felelősségük] ; . . és saját állásukból is szólnak külpolitikai kérdésekről. Stresemann megkerülte beszédem tartalmát és inkább a részletekkel foglalkozik. Beszédem mély iróniáját nem értette meg,amint arra nyomban vissza is térek. "7 eW*v £ 4^£i*Jk> 0 párhuzam. Mindenekelőtt azonban Stresemann beszédének néhány specifikus megállapítására válaszolok: Az a0 : ' 1 ' */ amelyet Stresemann az olasz és jugoszláv kisebbségekkel valő kölesönös"bánásmód között vont, nyilvánvaló okokból teljesen alaptalan. A kisebbségek tekintetében nincs kétértelműség köztünk ós Ausztria között. Ennélfogva a Stresemann által idézett történelmi precedensek,nevezetesen Pe.cori-^G-irardi üzenete ós a trónbeszéd az OIBSZ álláspont javára,önmagában omlik össze, abban az értelembe hogy bebizonyult, hogy a végtelen türelem politikájának tényleg abszolúte és teljességgel* nincs hatása. Ezt a politikát a németek mindig haj lendók voltak a gyengeség jelének tekinteni. /Folytatása következik/ ~ fa<n ÁJ$ X /-/ P á r i s, f 3bruár 10./Havas,/ Vandervelde belga miniszter ma délelőtt ideérkezett és Briand miniszterelnökkel Hosszabb megbeszólást tartott a ket államot érdeklő gazdasági kérdésekről./MTI./