Napi Hírek, 1926. február/1

1926-02-09 [0124]

/-/ Prága , február 9. /Magyar Távirati Iroda/ A Pr3ger Presse a Vossische Zeitungnak a közé jieuropai Locarnorél f J * .^/cikkéről/amellyel a körépeuropai sajtó és a magyar lapok is foglalkoztak, egyebek között a következeket irja; Nem szükséges bizonyitani hogy itt nincs ujabb programmtól szó, hanem csupán a kisantant eddigi politikai irányának további betartásáról. Ip ily kevéssé szükséges valakit biztositani arról, hogy ennek a Locaruo felé irányuló politikának fönntartása során szó sem lehet uj politikai vonalról, " sem területi értelemben sem pedig a Habsburgok kérdésében. Az eddigi irányvonaltói való minden eltérés egyértelmű volna a magyar, bank&egyhamisitók törekvéseinek honorálásával, már pedig e törekvések elismerésére sem a kisaatantban sem Csehszlovákiában senkinek sincs oka még kevésbbé 1 kedve, /A közoktatásügyi és pénzügyi bizüttság együttes ülése. Folyt/ Rotlr anstein Mór kifogásolja a törvény egyes rendelkezéseit, különösen azt, hogy a javaslat az iskoláztatást általában és az iskolák fontartésát csupán elrendeli', de nem kategorikus formában. Klebelsberg Kunó gróf kultuszminiszter kijelenti válaszában, hogy ezt ajs anyagilag gyengébb érdekeltségek miatt nem akarta a törvényjavaslatban kifejezni. ,~ A törvényjavaslat uj szóvege mint ' noJumot tartalmazza a; tanyai iskolák letesitősét, amihez Czettler Jenő .indítványára felvették fakultative a napközi otthonok létesítésének kőtelezettséget. Örömmel vette tudomásul a bizottság a kultuszminiszternek azt a bejelentését, hovy az 1925. évi XXIII. törvénycikk 2., §-a alapján eszközölhető hasznos beruházásként a kormány ujabb két millió aranykoronát engedélyezett. Ezzel az-összeggel együtt ez ido szerint négy millió aranykorona áll rendelkezésre az iskolaépítés*•fnegkezdősére, A tör-vényjavaslat ezen kivül a gyengébb iskolafentartókat nemcsak államsegéllyel, hanem hosszabb lejáratú kölcsönnel is segítdAmérsékelt kamatszolgáltat ás mellett. f r

^^v^'\ Czettler Jenő rámutatott arra, hogy a tapasztalat sz'erint kölcsönökből mindenkor sikeresebben lehetett lebonyolítani ilyen építkezési, akciókat, mint szűkmarkúan megadott, egyszersmindenkorra szóló államsegélyből^ . • Klebelsberg Kunó gróf válaszában kijelenti, hogy nem szivesen kumulál ol^can hiteleket, amelyek későbbb későbbi költségvetéseket is terhelnek. Sokorópátkai Szabé István sajnálattal látja, hogy a miniszter a számolócédulák kőtelező használatáról szólószakaszt az uj szövegben elejtette. Méltányosnak tartottgi volna, hogy a város adjon vissza ezen a réven valamit a falu kultúrájának. Klebelsber

0 Kunó gróf válaszában kijelentette, *hogy e szakaszt a békesség kedvéért ejtette el, " '• a városi érdekeltségek felzúdulására mart a számolócédulák használata az étkezést bizonyos fokig kétség-* tcleúül megdrágította volna. Különben-is kapott megfelelő ellenértéket a pénzügyminisztertol. Ezután szociális okokból javasolta a kultuszminiszter, hogy emeljék^fel husz.pengőre azt a régi - törvényjavaslatban 12 aranykoronában^ megállapított adóminimumot, amely az épitöérdekeltségbe való kötelező bekapcsolódás alapját alkotta. Drozdy Győző, Vasadi-Balogh György, Patacsy Dénes, es sokorópátkai Szabó István a kisajá/itási eljárásnál a kisexistenciák, különösen pedig a kisgazdák kíméletét ajánlották a miniszter figyelmébe, sőt^szivesen látnának a törvényjavaslatban ilyen irányú pozitiv rendelkezést is. Gróf Klebelsberg Kunó megnyugtatt .. a felszólalókat, hogy az eddigi iskolaszervezési eljárásnál is sikerült neki minden igazságtalanságot, mely panaszra adott volna okot, kiküszöbölni és a végrehajtási utasitás gondoskodik arról hogy ez a kisajátítás a felszólalók intőn*? ciéjának megf le le kímélettel es körültekintéssel hajtassék végre./Folyt.k