Napi Hírek, 1926. január/2
1926-01-20 [0123]
• • Bethlen István gróf miniszterelnök beszéde / A nemzetgyűlési népiéből/ e nemzetgyűlési mci ülésén o napirendi vita során. Gr. Bethlen István miniszterelnök: Tisztelt Nemzetgyűlési /Halljuk! Helljuk! jobbfelél/ É« a magam részérói az előtérjesztett^nopirendi indítványhoz hozzájárulok. /Helyeslés jobb^felől/Amikor hozzájárulok, ennek okát röviden indokolni kívánom. /Halljuk! jobbfelől/ JT. Nemzetgyűlés! Ennek e határozatnak bizonyos előzménvei vannak. Nevezetesen egy pártközi konferencia rolt, amelyen ez a javaslat ellenzéki oldalról vettetett fel. Én mér akkor kijelentettem, hogy nincs kifogásom ez ellen, hogy ebben ez esetben *i parlamenti bizottság küldessék ki, hogy ez ügy politikai vonathozásai felderitte3senek és 8 plénum elé jelentés formájában kerüljenek. /Helyeslés joba-felól/ lín elvileg sohasem voltam parlamenti bizottságok mellett./Helyesles jobb~felől/ En'ennek folytán ezt az esetet . kivételes esetnek kell hogy tekintsem. Nevezetesen a parlamenti bizottságoktól mindig féltem azért, mert féltem attól L hogy a hatalmi ós jogkörökjegyes részeseiközött ggjallanhatalcp^'olszévegylt'tatneíkönnyen" ősszekevertetnek. /ügy^van!/ joTOélm/ íla ebben ez esetben kivételt tettem, ennek az a politikai megfontolás ez oka, hogy nem szabad elzárkózni semmi olyan lépestől, amely he nem is tökéletes, de mégis valamelyl formáben ennek az ügynek felderítését elősegítheti./Ügy van! jobbfelől/ Én tehát ezt kérem s t.Nemzetgyűléstői, méltóztassék hozzájárulásomat olyannak venni,amely 8 jövőben nem képez precedenst. /Ügy van! jobbfelől .- Peidl GyulB: Reméljük, a jövőben nem hamisítanak frankokat sem !- Felkiáltások a szélső baloldalon: Reméliükj- Zaj^és felkiáltások jobb-*előli Halljuk! Halljuk!/ Miután mar oz első pillanatban hozzájárultam volt ahhoz, hogy . ilyen bizottság kiküldessék, annak* jogkörét ós hatáskörét precizen körül kell írni. E n ettől féltem, hogy különösen e bíróságnak szuverenitása von8tik be az ügybe ós e bíróság szuverenitása csorbát szenved.A tisztelt túloldalon többizben hivatkoztak ebben a tekintetben francia precedensekre, hogy a francia parlamentből bizottságok küldetnek ki ily ügyek kivizsgálására, amelyek telftes jogkörrfcl vizsgálják ez ügyeket, még abban az esetben is,<traely esetben a biróság már szezirozva van, a bi— 0a u§-. s f u sy ben eljárt. En ezt tévesnek kell hogy minősítsem ebből ez ügyből kifolyólag. Rámutathatok ebből a szempontból egy kijelentésre, a ? e i^4. a w J r f de politi^ue n cimü könyvben vsn, amely a francia parlament főtitkárától származik, amelyben ez összes preoedensek errevonatkozólag bőven tárgyaltatnak. Legyen szabod ebből a müpől, miután ennek nagy jelentősege van, egy pár paragrafust felolvasnom./oivassá*/ "utaltunk arra, hogy 8 hateluak'.megosztásának elve nem tiltja meg a Háznak politikai vizsgálatot indítani olyan tényekre nézve, amelyek mar maguk után vonták a törvényszékek bire*i eljárását. Igénybe vehet te^lyen vizsgálatot, midőn a bűnügyi eljárás befejezést nyert, oly politikai tényekre, amelyek felmerülni látszottak a bűnügyi eljárás kapcsán. Az 1903.avi november 13-án tartott ülésében a képviselők konarátía Geotges Berry indítványára egy Tcövetkezőképen fogalmazott indítványt szavazott meg: •A kamara elhatározza parlamenti bizottság kiküldését, amely hivatva lesz világosságot deríteni 8 Humbert-ügyben a vádlottak ügyvédjei részéről feljelentett politikai bünrészességre és vonatkozásukra. Mindjárt a szavazás után az igazságügyminiszter a kamera elnökéhez a következő nyilatkozatot juttatta el: Paris, 1903.november 13-án este 6 órakor: »ó kamara elhatározván mai ülésében vizsgáló-bizottság kiküldését oly megbízatással, hogy viesgalje át a Humbert-ügy aktáit, ven szerencsém szíves tudomásukra hozni a főügyész úrhoz intézett azon rendelkezésemet,hogy e perctől kezdve tartsa készenlétben ós bocsássa rendelkezésére az uraknak az aktakot;fA^ 0l ,, tn4 . n ' , y
