Napi Hírek, 1926. január/2
1926-01-31 [0123]
A vádirat inditványi részének Zadraveczre vonatkozó része szerint a bűntett elkövetői s elsősorban Windischgraetz különös súlyt és jelentő— 1 séget tulajdonított annak, hogy mindazok, akik az ügyben valamely szerepre vállalkoznak, esküt tegyenek Zadravecz kezeihez 8rrol, hogy a rájuk bizott feladatot hiven és lelkiismeretesen el fogják végezni s sem magát az ügyet, sem az 8bban résztvevőket elárulni nem fogják. Sőt adat van arra is, hogy Zadravecz magáról a hamisítványok készítéséről is tudomással bírt. Harap el Ferencz ugyanis azt állítja, hogy oz ő közremük^öjsét azzal nyerték meg, hogy Z8dr8vecz nevét is felemlítették Nádosy neve mellett mint olyant, aki sz egész akcióról tud, azt pártolja és támogatja. Rába is határozottan állítja, hogy Zsdravecz már a hamisítványok készítéséről is tudott. Egyenesen Kizártnak kell tekinteni azt, hogy a herceg és Rába az elkészült hamisítványok egész tömegét azonnal és épen Zadravecz lakására szállították volna, ha ahhoz ő hozzájárulását előzően és tudatosan nem adta volna meg. Arra azonban nincs adat, hogy Zadravecz kezeibe maguk a hamisítványokat elkészítők Í3 esküt tettek volns. de ezzel szemben megállapítható az, hogy Zadravecz, mihelyt a hamisítványon az ő lakására kerültek, mind azoktól,-akik, ezután vállalkoztak 8 közreműködésre, valamennyitől kivette az esküt. Hogy ez igy van, azt egyebek mellett annek meggondolása is bizonyitja, hogy eskütételnek csak akkor vol'z és lehetett értelme és jelentősége, hB ezt valamennyien leteszik s igy valamennyi forgalomba-Jaozó részéről mintegy biztosítékot szereztek az iránt, hogy a feladatot elvégzik s nem lesnnek árulók. Magának Zsdravecznek beisonerőséből megállapítható az, hogy ^1925 október első napjaiban a herceg és Rába Dezső, előzetes bejelentés után, egy utazó-ládában hozzá francia ezeftfrankosokat szállítottak, melyeket ő megőrzés céljából át is vett. Azt állítja azonban, hogy ezt megelőzően nem volt tudomása arról, hegy a hozzá szállított pénzek hamisítványok, azokat valódioknak tartatta, de beismeri azt is, hogy a herceg ekkcr, mivel ő követelte., hogy a pénzt megszámlálva adják át neki, már közölte vele, hogy azok hamisak. Előadja továbbá Z a dravecz, hogy araik<5r ő erről a hercegtől értesült, azonnal kijelentette, hogy mivel rövidesen ugy is Olaszországba fog utazni, a ládát annek tartalmával tőle vigyék el; ez azonban nem történt meg, ehelyett azzal nyugtattak meg őt, hogy a hamisítványokát meg_fogják olvastatni s ezután rendelkezni fognak azokkal. Ezt követőleg tényleg jött is hozzá néhány fiatalember Rába vezetésével, atcik arra kérték őt, hogy tőlük 8 már vállalt esküt vegye ki, ami megtörténvén, az esküt tett egyének a pénzt megszámlálták és pedig - állítása szerint - 34.000 darab ezerí'rankos bankjegyet. Azt állítja Zadravecz, hogy megelőzően egy hamisítvány-példányt sem látott s amikor azokat először megszemlélte, azt ajánlotta, hogy hasonlítsák össze a hamisítványt egy eredetivél; másnap a nála megjelent fiatalemberek tényleg hoztak is egy valódi ezerfrankost s ekkor ő 8 kettő közötti különbséget észlelvén, a nála volt egyéneket lebeszélni igyekezett a vállalkozásról; másnap elutazott Rómába, de elutazása előtt ismételjen követelte,. hogy visszaérkezéséig a ládát s ann8k tartalmat a lakásáról vigyék el. Ujabb kihallgatása során Zadravecz fent ismertetett vallomásat módosította a azt állította, hogy 1925.októberében, mikor a herceg és Raba a ládát hozzá elvitték, nem közölték vele, hogy mi van a ládába csomagolva s bár ő ugy volt meggyőződve, hogy a láda hazafias célokkal kapcsolatos iratokat és térképeket tartalmaz, azok őrzését mégsem volt hajlandó elvállalni, mert a láda tartalmáról nem adtak át neki leltárt, melyet o az orzes felteteléül kötött ki s mert azt a kérését sem teljesítették, hogy ó az erzes tekintetében ellenőriztessék; de mert megnyugtatták, hogy a leltárt elkészítik, a láda mégis lakásán maradt, /Folytatása következik./