Napi Hírek, 1926. január/2

1926-01-30 [0123]

§ M a k ó, január 39. Mezokovácsháza községben Deák Ferenc földmives 13 éves,Ferenc nevü fia tegnap regeeí a ház padlásán fel­akasztotta magát'. , Ami kor szülei észrevettek, már halott volt, A kis gyermek öngyilkosságának okát nem tudják. /MTI/ § M;a k ó, január 30. Kunágota községben halálos kimenetelű szerencsétlenség tortént, melynek áldozata két kis gyermek: Angyal Jolánka és,Kiyacska András,. A kis gyerekek először az udvaron játszot­tak, majd létrán felmásztak egy kazal tetejére. A kazal sikos volt és annak oldalán csúszkáltak lefelé. Játék kgzben a kazal teteje a gyereke­ket maga alá temette: .. és agyonnyomta őket.-A hatóságok meg­indították a nyomozást, hogy kit terhel a felelősség. /MTI/ §> Az Országos Magyar Régészeti Társulat felolvasó ülésén Horváth Henrik a Zsigmond-korabeli magyar protonenaissanceról tartott nagy­hatású előadásában kimutatta a sienai quattrocento érintkezéseit a magyar művészi es művelődési fejlődéssel. Megállapította, hogy a viszonylatokban nem egyszer mi voltunk az .adó fél. Sikerült két magyar müvészcsaládot is kimutatnia, melyek ket, sót egy esetben három nemzedéken át szélesen rá­feicusznek az egész sienai XV. századra. Az egyik dinasztia őse Giovanni di Giacomo d Ungheria festő és ötvös 1380-1422 között, aki nevelő hazájában városi tanácsnok és kétizben városbiró / capitano del popolo/ lett. Fia mint ötvös a pápai udvarhoz került, de itt is hűségesen szol­gálta a simái,köz társaságot. ÍÁAK második müvészcsalád őse Giovanni delle campane e delíe bombar­de,_ki mint Zsigmond király hadimérnökedcerült Sienába. Valószinüleg azonos az íglói Harangónto Jánossal, aki 1427 A óta Iglóban már nem szerepel. Fia szinten atyja mesterségé y t folytatta, Nova Villával ő is '.bsolat­ban vanes Lorenzo Magnificoval is összekött.etésben állott. A sienai S. Maria di Fontegiusta nevü templom az idosebbik mester egy hiteles munká­ját,, egy bronz szenteltvíztartó^ őrzi. Ugyanott van egy ciborium, melyet sok valószínűséggel a fiával lehet összefüggésbe hozni.- Az unoka már tel-' jesen az olasz ,renaissaneéé-Meglepő a szoros kapcsolat Siena és Igló, azaz az olasz es a magyar fémöntés e két központja között, e^gyszersmind elénk különbség, hogy az* ola^sz-magyar érintkezések az Anjouk után nem szakadtak meg es hogy Zsigmond müpártolását a Hunyadiak hasonló törekvé­sei. ; döntő előzményének kell tekinteni. . v Utána Felvinczi Takách Zoltán Északkina kőkorszaki emlékei­ről beszelt, melyeknek felfedezését Andersson svéd professzor tudoaáayos expedíciójának köszönhetjük. Eredményük korszakalkotó jelentőségű a ré­gészeti kutatás történelmében. Az északkinai leletek ugyanis azt bizonyít­ják, nogy Keletázsia es az óvilág nyugati része közt smé a kőkor­szakban volt bizonyos kapcsolat. A leletek részint lakóhelyekből,részint sírodból kerültek elo. lulnyomórészben cserépedényekből állott. Részben fes­tetlen, részben festett keramikai készítmények. Közöttük felfedezhetők a háromlábú úgynevezett "lifting" edények, melyek Kinában ma is használa­tosak. Jellemzi ezekefc az egyszinü fazekas-munkákat az is, hogy felületülcet leggyakrabban szövetlen-'omatok, vagy ujjlenyomatok diszitik. Az Andersson ' által felfed/ezett festett keramika viszont nyugatra utal, A kőkor­szaki festett ekijaaények elegei részben textil jellegűek, részben csavar­vonal qgsak Hasonló elemeket mutat fel a festett keramika Eroíd/sön/Erdélyben/ es Lengyelen is. ^ ^ -~ • J+L előadó szerint a kapcsolat a távoli'tálét, Nyugatázsra és'Ke let ­azsia kozt. tagadhatatlan, főnben n( m több annál,mint amennyi másfél Jkét évezred alat^ elkerülhetetlenné vált/ )~KJ } ?­7 Vége következik./

Next

/
Thumbnails
Contents