Napi Hírek, 1926. január/2

1926-01-25 [0123]

Beszámoló a Dick-féle vörhenyoltásokkal szerzett tapssztalatokról: /A Budapesti Kir.Orvosegyesülét ülése./ A Budapesti Királyi Orvosegyesület január 17,-én és 25,-én tartott tudo­mányos üléseiben számoltak be Prof.Bókay dános és Johan Béla a Diók-félő eljárás scrán szerzett tapasztalataikról. Jchan i_Béla első előadásában a vörheny kórtanáról beszél a Diók-féle munkák szempontjából. Hangsúlyozza, hegy a munkát, melyet az egészségügyi reform­iroda támogatásával a Dick-eljárással folytatott, kísérletnek tekinti. Mi­után a Oarenia-féle kisérletek más helyen nem nyertek megerősítést, egyelő­re nincs pozitiv támpontunk arra, hegy a vörhenyt filtrálható virus okozza* Saját megfigyelései alapján sem látja kizártnak azt, hegy a vörhenynek tény­leg streptooocus haemolyticus a primaer kórokozója es azokat a tünete­ket, melyeket eddig a vírusnak tulajdonítottak, e streptocőoüa-toxin okoz­ná. Vörhenyes betegek torkában gyakran tiszta tenyészetben, de majdnem min­dig kimutatható ez a baktérium. Emiiti Jochmann nézetét a kórokozókrólc Magyarázza a toxin hatásként felfogható oxanthemék előidézésben a nyirok­utak szerepét, utal az orbánc analógiájára. A Dick-házaspár vizsgálatai ha­tározottan nagy mértékben indokolják, hogy a vőrheny-.megelőzést . e strep­toco'ousokra alapítsuk, béifra a fogékonyság eldöntését neg nem tekintik, min­denütt biztosnak. Ismerteti a továbbiakban a Dick-íéle próbákhoz szükségos toxin készítési módját, B toxinnal eddig Magyarországon mintegy 17,000 gyer­meket vizsgáltak, ebből 450C gyermeket Budapesten. Bókaj Jénos e_gyetemi_tanár_elöadásában nagy történelmi visszapillantást veT a vörheny-járvSnyoTcra. összehasonlítja azokat a " t ' - diphtheria­járványokkal, majd részletesen taglalja a fertőzésre voSí hajlamosságot éo a védekezés legújabb mídjait, a Bick-kiserietek történetét. Ezután beszá­mol a Budapesten végzett vizsgálatok: közel 5CC0 bőrpróba /Dick-test/ és ötszáznál több védőoltás eredményeiről. Tapasztalatait a következőkben fog­lalja össze; 1./ A bcrpróbáról szerzett tapasztalatok javarészt megegyeznek a külföldi vizsgálókéval, a bőrpróba eredménye és a vörheny iránti fogé­konyság között összefüggés áll fenn*, 2./ A toxinnal való aktiu? immunizálás, methodlkus toxin-befecskendezéssel az esetek zömében a szervezetet a Dick­próbára negatívvá teszik. Az eljárás megfelelő toxinna: megfelelő ,adagciás mellett veszélytelen. További gondos adatgyűjtés szükséges a részletkérdé­sek tanulmányozására', 3./ Az antitoxicus kezelés gyógyító hatása bizonyított­nak vehető, gyakorlati alkalmazása továbbtanulmányozást igényel; 4,/ A Dick-féle eljárás a vörheny elleni küzdelemben rendkívül fontosnak mutatko­zott; 5./ Vizsgálatainak eredménye alapján javasolja az egészségügyi re­form! r ódának, melynek fel3zélitására az eddigi munkát vezette, hogy a Dick-oltások körül követendő eljárásnak az orvosi gyakorlatba való beveze­téséről a népjóléti miniszterhez előterjesztést tegyen e yjchqnn_Béla előadásának második részében beszámol a vidéki vizsgálatok erod­ményeiröjX.^iderül, hogy a Dick-próba szerint vörhenyre fogékony gyermekek legnagyobb százaléka 2-4 éves. Körülbelül 1C.00C vidéki gyermekről nyert sta­tisztikája feltűnően hasonlít az amerikai statisztikához, ami azt bizonyít­ja, hogy e próbák eredménye a szervezetbon rejlő törvényszerűségen alapuló, Számos esetben azt tapasztalta, hogy mig a gyermekek nagy részét sikerült in.munizálni, addig egy részük három oltás után is mutatta a hajlamosság!, reakciót, További vizsgálatai során azt látta, hogy az eleinte gyengén rea­gáld gyermekeknek legalább mégy oltást kell adnunk, amig azok is immúnissá válnak. Ha most azt a kérdést vetjük fel, hogy vajon abban a korban törté­nik-e a legtöbb vörhenymegbetegedés, amely korban a legtöbb gyermek mutat hajlamcsságct a vörhenyre, ugy a következő megállapításra jutunk. A statisz­tikai adatok összehasonlítésa során kitűnik, hegy két tényezőtől függ az, hogy egy gyermek megkapja-e a vörhenyt: egyrészt a vörhenyre való hajla-'.co­ságtól. másrészt attól, hogy ki van-e téve a fertőzésnek. Bár a kísérletek szerint a 2-4 éves gyermekek között sokkal több a vörhenyre hajlamos, mint az idősebbek között, mégis Itt a megbetegedések száma kisöbű* Ennek oka pe­dig az, hegy az iskolás korban levb* gyermekek jobban ki vann.it téve a fer­tőzésnek. /Folytatása következik,/

Next

/
Thumbnails
Contents