Napi Hírek, 1926. január/2
1926-01-23 [0123]
-Berlinből jelentik a Magyar Távirati irodának: Dr. TCeber Artúr a "Die " * . ... Kriegsschuldfrage" cimü tekintélyes folyóiratban "Gróf Tisza bs a Szerbiához intézett hadüzenet" címmel hosszabb cikket közöl, amelyben behatóan foglalkozik gróf Tisza•Istvánnak, a hadüzenettel kapcsolatban tanúsított magatartásával. Cikkében többi között 8 következőket irja: A világháború kitörésekor a magyar kormány élén olyan ember állott, aki^oz ujabbkori történelem legjelentősebb egyéniségei közé tartozik. Az a néhány ev, amely halála óta eltelt máris tökéletesen igazolta ot ugy is, mint embert, ugy is mint államférfit és politikus*. A forradalom áldozataként esett el, mártírhalálból azonban uj erkölcsi erők születtek, amelyek- ja nek áldá3os± hatást kell gyakorolniok minden elkövetkező időkben. Grof Tisza a háború alatt Magyar országnak tulajdonkópeni ellenálló erejét testesítette meg. Csaknem példátlan . ,• szellemi es testi erőfeszítéssel áiiitott8 önmagát 03 országét a nagy' elháritóharc szolgalatába és olyan általános néphsn^ulatot teremtett , amely a győzelembe vetett rendületlen bizalommal semmifele szenvedéstől és áldozattól nem riadt vissza. Az uralkodó-változás hatalmas változásokat hozott egyéb téren is es Tisza kénytelén volt lemondani. A fáradhatatlan energia helyébe gyöngeség és határozatlanság lepett; a politikai és katonai helyzet naprólnapra rosszabb lett. Lassanként gyűlölség ós keserűség vert gyökeret a nep szivében es ez az érzület különös logikátlansággal épen az ellen az ember.elien fordult, akit a haboru kezdeten általános lelkesedés vett szárnyaira és akinek most a nagypolitikába tulajdonkópen sommi beleszólása nem volt oöbbé. A súlyos háború egész bűnét gróf Tiszára tolták és amikor bekövetkezett ez Összeomlás, ő esett el «so áldozatul-* Hónapokkal helála után - amikor a szociáldemokraták Bécsben i ez egész világ számára hozzáférhetővé tettek a monarchia titkos levéltáréit, - kiderült, hogy gróf Tisza határozotton ellenezte a Szerbiának küldött hadüzenetet ós ilyenmódon teljesen hamis volt az o közkeletű megitéiés, amelyben a világháborúban viselt szerepét részesítettek. A napvilágra került okményok alapján a szerző elmondja, hogyan akarta Tisze a szerajevoi merénylet után, oz utolsó pillanatban is megakadályozni a háborút. Legbensőbb meggyőződése ellenére azonban mégsem tudta ellenállasat mindvégig fenntartani es kénytelen volt - a felelősség legteljesebb erz,.teben - csatlakozni n Szerbia elleni eljáráshoz. Tudvalevő, hogy Bécsben a Lrülügyminiszteriumben már június végén felmerült o kérdés, vájjon a nagy—szerb ^ogitáoioval szemben, ome»Ly tervszerűen aknázta alá AusztriaMagyarország területi birtokállományat, valamint nyugalmat, nem volno-e helyes a szerajevoi merénylet' alkalmából Véglegesen leszámolni Szerbiával. Tiszc elienezto ezt oz eljárást és irásos előterjesztést tett oz'uralkodónak, amelyben erélyesen állást foglalt gróf Borfchtőiddel szemben. Jogi, erkölcsid toktikai és pdttikei aggályokat hozott fel a császári eö királyi diplomacio , _ szándékaival szemben. Jogi felfogása szerint a 3zerb akciót m--felelő bizonyitó onyeggol kell alátámasztani; erkölcsi ós taktikai nézőpontja szerint^orfo kell törekdeni, hogy a monarchia • . *v számára fcoydctfo kiindulási helyzetet biztositsonok. politikai szempontból végül- szükséges ,, hogy előbb Blgário ós Románia állásfoglalását tisztázzak. ^ • fa A Magyarország elleni szerb nacionalista uszitások lesújtó bizonyító kot, valamint a szerajevoi vizsgálót eredményei hovatovább mindjobbon meggyőzték grof Tiszát a szerb kormány bűnösségéről, úgyhogy végül ő is feltétlenül szükségesnek látta a Szerbio elleni eljárás t. iiesdetben ozonbon erkölcsi-taktikai aggályai meg erősbbödtek. mig politikai ellenvetései változatlanok maradtok. Július 8.-án felterjesztést intézett tíz uralkodóhoz, amelyben a következőket mondotta: /Folytatása következik/