Napi Hírek, 1926. január/1
1926-01-13 [0122]
§ London, jaguár 13, Nagyér Távirati írod©/ The ^ Banker oimen rendkívül elegáns kiállítású uj folyóirat indult meg Londonban, amelynek most megjelent első" száma közli Walko Lajos dr. magyar kereskedelemügyi miniszter cikkét a magyar vámpolitikáról. A kettős monarchia f elosztafca - mondja a cikk - megsemmisítette egy nagy terület gazdasági egységét es több kisállamot teremtett meg, amelyek mindegyike orra törekszik, hogy saját erőiből tartsa el önmagát, Magyarország a háború után, amelyből korábbi területe kétharmadának és természeti erőforrásai többségének elvesztésével került ki, azzal a súlyos feladattal állott szemközt, hogy szokatlanul kedvezőtlen körülmények között biztosítsa a maga gazdasági életképességét, Az a kettős törekvés vezette, hogy egyrészt uj életre támassza és kifejlessze saját termelését, másrészt alkalmazkodjék a nagy európai gazdasági rend szerhez. Ez a két cél határozta meg ^» ' .. a legutóbbi hat óv folyamán Magyaroraég gazdasági tevékenységének körvonala 1 it és ez tette lehetővé, hogy fokozatoson kiépítse tarifo-politikáját, A magyar kormányok mindig azon igyekeztek, hogy kereskedelmi egyez menyeket kössenek ős ilyenmódon szabályozzák oz ország gazdasági viszonyát o többi állomhoz. Miután Mogyorországnak oz összeomlást közvetlenül követő időben nem volt vámdijszobáso, a régi monarchia díjszabási tételeit alkalmazták, amelyeket bizonyos indexszámok szerint módosítottak, Ez a körülmény - koposolotbon owol,_ hogy Európa több államában rendezetlen viszonyok uralkodtak—a béke első éveiben lehetetlenné tette, hogy Magyarország olyan egyez menyeket kössön, .' ; amelyek rendos dijszobási megállapodásokat tcrtalmaznak. Igyckvésüík czórt nrra szoritkozott, hogy ideiglenes egyezményeket létesítsünk, (gj omelyek a legtöbb osotben 8 legtöbbjedvezmény zárodékán alapultak, ot év alatt, tehát 1920 óta ilyen legtöbb^kedvezmóny es egyezményt kötöttünk Bulgáriával, Ausztriával, Észtországgal, Litvániával, Romániával, Némotországgol, Jugoszláviával, Belgiummol, Norvégiával, Eolondiávcil, Nagybritenniavol, Finnországgal, oz Lszokomerikoi Egyesült Államokkal és\ Törökországgal. Ezeken kivül Magyarország olyon egyezményeket is létesített, amelyekkel ^ideiglenesen meghosszobbitotto a régi osztrák-magyar monarchia által korábbon kötött egyezmények érvényét. Ebbe a kategóriába tartoznak azok a jegyzések is, amelyeket Svédországgal, Perzsiávol és Svájccal váltott. Miután o volt kettős monarchia vámjai nem feleltek meg o magyar érdekek védelmének, másrészt nem voltak ffelhosználhotók kereskedelmi szerződések megötesére, a tiBgyor kormány .* ..'.1 ^.^Sr-^ 1921-ben elhatározta, hogy outonom vnmdijszobást vezet be, amely alkalmazkodik Magyarország megváltozott viszonyaihoz. Az uj magyar autonóm vámdijszobás 1925 január elsején lépett érvénybe, , Figyelcibe kell venni, hogy n magyar mezőgazdaság csupán o lakosság 56 százalékának ad alkalmazást, mig a fennmaradó 44 százalék megélhetése ettől függ, hogy a máris meglevő iport fenntartsák és kifejlesszék. Az uj magyar vamdijszobásnak tehát az a feladata, hogy védelmezze nemcsupán a mező"tT't**" S oz dasági, hanem oz ipari termelést is. anélkül azonban, hogy prohibitív rendszabályokhoz folyamodjók. A dijtételek tekintetbe veszik egytol-egyig a^fennálló feltételeket, a fejlődés lehetőségeit, a nyersanyagok hazai szolgáltatását, valamint a külföldről való behozataluk esélyeit, az ország természetes energia-forrásait, a munka : '.• J . . i kínálatot us munkakorosletet végül a tőke elhelyezést. /Folytatása következik/
