Napi Hírek, 1925. december/1
1925-12-14 [0120]
/ Kellogg államtitkár beszedőnek II. folytatása / Kellogg államtitkár ép olyan fontosságot tulajdonit a locarnói szellemnek, mint a locarnói szerződéseimet. Személyesen képviselte Ameri... kát a londoni és párisi értekezleten. Személyes tapasztalatai alapján mondhatja, hogy ezeken az értekezleteket kétség kivül békülékeny szellem nyilvánult meg, ami nagy reménnyel tölti el Európa jövője irányában. A locornjfci értekezletre Amerikát nem hivták meg, mert hiszen ezen az értekezleten, kizárőlag európai politikai kérdéseket tárgyaltok, amelyek közvet lenül^csupán az.illető államokat ér intik és a világ többi részére álta'láOBss^gbon . csupán annyiban hatnod ki, amennyiben összefüggésben állo«na Európa békéjével. Az Egyesült A llamok népét természetesen érdekli, hogy oz -eurőpoi országokbon biztositják o békét és a cilvilizáciő előrehaladását. Bizonyos, hogy Amerika népe nagy örömmel fog8dte a londoni es a locarnói^értekezlet sikerét. ^Beszéde végén az államtitkár megemlítette a külföldi adósságok kérdését is. Hangoztatta, hogy mindig tartózkodott e kérdésnek a sajtóban vagy nyilvános felszólalásokban való fejtegetésétől, most is csak azért hozza szóba, mert a külföldi sajtóban bizonyos kritikai észrevételek merültek fel és'mert az amerikaiak is némi tekintetben félreértik a helyzetet. Sokjszó esett legutóbb arról, hogy Amerika kemény félté telekiek szabott adós^ainak. Sokan ugy vélték, hogy Amerika szabadelvűbb lehetett volna a szövetségesek iránt, akiknek oldalán harcolt, ós esetleg teljesen elengodhe,tte volna azokat az adósságokat, amelyekkel 8 szövetségesek tartoznak Amerikának. Az államtitkár hangoztatta, hogy az omerika kormány uindig számotvetett az adós nemzetek szenvedéseivel és veszteségeivel, másrészt sohasem feledkezett meg azokról a nyomasztó terhekről, amelyeket a szövetséges népek kénytelenek viselni. Amerika elment a lehetőség legszélső határáig e terhes és sajnálatos' viszonyok figyclmbevétolébon. Az adósságok rendezésére szükség volt Európa szempontjából is, mert csak ilyen módon lehet a nemzetközi hitelt fenntartani, o volutákot stabilizálni^ oz állami háztartásokot egyensúlyba hozni és oz iport Helyreállítani. Igaz, hogy az adós országok közül néhányan többet'szenvedtek, mint Amerika, mert hiszen a háború az ő földjükön zajlott le. D<- nem szabad elfeledni, hogy ha Amerika nem avatkozik be, akkor ezeknek aS adós országoknak vesztesegei kiszámíthatatlanul ióval nagyobbak lettek volno. Amerika ket millió embert küldött át az óceánon és a végső határokig mozgósította gazdasági és fegyveres erejét. Rövid két éven belül közel 30 u* . ft kart_ költött o háborúra, ezenkívül , ; t. ífnill iárd 4ol,Iáj 10 milliárd dollárt kölcsönzött szövetségeseinek. Az egész 30 milliárd dollár gazdasági veszteség volt Amerikára és e veszteség csók ölekor becsülhető fel teljes nagyságában, hc számításba vesszük azt a rendkivük ' súlyos terhet is, omelyet a háború után az ipar helyreállit.áso követeit. A háborúzás a háborút követő két év alatt rondkivül súlyos adóterhet voltak^kénytelenek Amerika népére háritoni. Egyébként maguk oz illető kormányok kertek annak idején, hogy ezt a pénzügyi támogatást kölcsön formájában nyújtsa Amerika. Az amerikaiak mo nagy adókot fizetnél;, hogy a kormány eleget^tehessen azoknak a kötelezettségeknek, amelyeket ilyen módon vállalt. Számba kell venni azt is, hogy ezeknek o kölcsönöknek jó részét a fegyverszünet megkötése után adták. Bizonyos, hogy o háborút közvetlenül követő idődzokban Amerika másodizben avatkozott be Európában és ez a beavatkozása ép olyon fontos volt, mint oz ellenségeskedés idején való közbelépése. Erre nem is lett volna köteles, de megtette azért, hogy mogkimeljo Európát az éhinségtől, o politikai és gazdasági lezülléstől, amely 1919-ben fenyegette. Széknek az adósságoknak rendezésénél Amerika egyrészt számboveszi oz odósok^iostoni helyzetét, másrészt azonban igozságot akar szolgáltatni s saját népének is. Az adósságok törlése lehetetlen, sőt * talán nem is szolgálta volno maguknak az adós nemzeteknek igazi érdekét. Egyetlen amerikai kormány sem gondolhat-Ilyen milliárdos ajándékra. Amerika azonban a törlesztési határidő és a kamatok megállapításánál liberálisan jár el és tartózkodik attól, hogy elviselhetetlen terheket rójon másokra. Ennél tovább nem mehet, és ezt nem-is kivonhat ja tőle egyetlen komolyan gondolkodó európai államférfi sem. /MTI/ n»S7ÁGOSLEVÉLTÁR
