Napi Hírek, 1925. december/1

1925-12-14 [0120]

§ H e w y o r k„ Frank B. Kellogg államtitkár hosszabb beszédet mondott Newyorkban a: m a külföldi államokkal va- ' lé viszonylatok tanácsa előtt az Egyesült Államok f. külpolitikájának kiemelkedőbb vonásairól. Amerika külpolitikájának legjelibBmzobb vonása - amelyet ugyanakkor a nemzetek családjának többi tagjai legkevésbé értenek és bessülnek meg - az a szilárd eltökéltség, hogy nem vesz részt-semmiféle olyan politikai ügyben, amely^kizárólag európai vonatkozású. Ennek a politikának gyökerei * ' / mélyen bele van­nak ágyazva Amerika történelmébe és Amerika szilárdan ragaszkodott ehhez, amióta nemzet számba megy. Az északamerikai államok uniója-1798.óta soha­sem* kötött semmiféle katonai szövetséget külső hatolommol-r jjmoriko haj­landó elmenni oz, észszerű együttműködés legszélső határáig^minden jogos # cél érdekében, de semmi körülmények között sem köti le magát európai szö­vetségek és ellenszövetségok rendszeréhez, amelyek oz eurőpoi hotolmi >egyensúly fenntortáso érdekében olokulnok. JBuróp ábon százodokon ke­resztül különböző politikai csoportosulások állottak fenn az egyes nem­zetek között, amelyek célja az Volt,, hogy fenntartsák az úgynevezett hatalmi egyensúlyt; ezek a védő és dacszövetségek kstonai kötelezettségeket foglaltak magukban. Ilyen volt a háború előtt a hérmasszövetség és a hármas antant is. Ezeknek a szövetségeknek megkötésére egyes esetekben kétségte­lenül a bizonytalanság érzete adott okot, de sok esetben nemzeti félté­kenység, faji ellentét, vagy. kereskedelmi ellenségeskedés játszott közre meJeremtéseükben» Kétséges, vájjon valaha iájralóban hozzárultak'e béke . fenntartásához. Bizonyos, nojgy előmozdítottak a versengést ugy a tengert' mint a szárazföldi fegyverkezésben és hábpru esetén csupán arra szol­gáltak, hogy kiszélesítették a háború körét ós élesebbé tették a viszályo­kat. Ezek a politikai kötelezettség-vállalások és katonai szövetségek azok, amelyeket az Egyosült AÍiomofc politikája mindig igyekezett elkerülni. Sok szétesik különösön a külföldi sajtóban arról, hogy Amerika elszigeteli magát és visszautasitjo az együttműködést a többi állomokkal oz aktuális gozdosági és politikai világproblémák rendezésében. Dc igen-nogj o különbség a között, hogy Amerika*"politikai vogy kotonoi szövetségekben vegyen részt, vogy pedig közreműködjék o többi állommal együtt o világ gozdosági helyreállításában. Kellogg állomtitkár azon a nézeten von, hogy Amerika o mogo-politikájánok hotároi között, igeni-s, minden módon közre­2 " működött azoknak a súlyos problémáknak megoldásában, amelyek Európára ne­hezednek és teljes mértékben igyekezett Európa gazdasági talpraóllását támogatni. Amerika sohasem*fordult el süket füllel az Ínségesek^kérésétől és sohasem utasitotta vissza segitségót, hogy ha ezt olyan formában kér­ték, ^amely nem keverte bele az uniót más államok politikai ellentéteibe és házi ügyeibe. Bizonyság e#re az is, hogy az amerikai kormány képviselő­ket küldött a posta és táviróügyi, az egészségügyi, a földmivelésügyi or­tekezletro, továbbá képviseltette magát az ópimertekezletcn, a hadi anya­gok kereskedésének korlátozását tárgyaló- értekezleten és más egyéb ilyen természetű tohácskozás'okon. Az utóbbi kőt értekezlet ebben az évben zaj­lott le Genfben. Ezeket az órteközletekot a népszövetség hivta egybe, do a meghivást nem korlátozta csupán azokra az államokro, amelyek^togjoi o népszövetségnek-Amerika mindig kész volt részt venni oz ilyen értekezle­teken és igyekezett minden módon elősegiteni olyan elvek megteremtését, amelyek a tudomány, oz ipor és o kcro'skodelem előmozdítására, o háború bor­zolncinok enyhitésérc, o nemzetközi jog alapelveinek tisztázására, o jár­ványok megelőzésére, o mezőgazdaság fejlesztésérc és egyéb'olyon tevékeny­ségre vonatkoznak, amelyek nemzetközi megfontolás tárgyát alkotják. A világháború óta Európ8 kétségkivül őszinte erőfeszítést tett ab­ban az^iránybon, hogy megszabadítsa magát^a hatalmi egyensúly régi rend­szerétől, amelyet katonai szövetségekkel tartottak fenn.A legutóbbi ese­mények igazolják azt a reményt, hogy a kölcsönös bizalmatlanságot vslóban kölcsönös bizalommal lehet helyettesíteni, amelyet nem a hatalmi egyensúly^ a katonai szövetség és a többi gyűlöletes tartozék kisér, hanem a békéltető­éi járás és a döntőbíráskodás.

Next

/
Thumbnails
Contents