Napi Hírek, 1925. november/2
1925-11-23 [0119]
§ A Krisztina körúton befejezéséhez közeledik a budai postapalota építkezése, melyet tervező^épitésze, Sándy Gyula műegyetemi tanár jövő vasárnap november 29-én délelőtt mutat be a meghivottei££, és a sajté képviselőinek. Sándy Gyula hétfőn este a Magyar Mérnök és^4 Epitész Egyletben nagyszámú közönség előtt ismertette a postapalota építkezésének körülmenyeit. Az előadó vetitett képekben mutatta be az épület terveit és vázolta az épitkezés célját és lefolyását. Rámutatott arra, hogy a háború a forradalmak és a trianoni . bénekötés mikén bénitotta meg az épitőipart és ezzel kapcsolatban sokszázezer munkás kez-t. A magyar posta volt az első közintézmény, ^amely belátta, hogy csak akkor tudja kellőkép működésbe hozni az ország idegrendszerét, ha felfrissiti a lerongyolódott szerveket, ha nem "leépit", hanem alkot, ha meghonosítja nálunk is azokat a legmodernebb intézményeket, amel;, ek a legutóbbi évtizedekben külföldön tért hódítottak. A posta indította meg leghamarább az építkezéseket mgy a fővárosban, mint a vidéken. Nagyszabású rádió-állomást létesitett Székesfehérvárott és Tárnokon, járműtelepet épített az Egresi-uton, megfelelő programm szerint -~ / iparkodik továbbfejleszteni és megjavitani a legutóbbi időben rendkivül megterhelt telefonszolgálatot. Erre legcélszerűbbnek mutatkozik jelenleg az automatikus kapcsolás rendszerére való áttérés. Ennek első központja lesz Budán a Krisztina-köruton, melynek működésbe állitása után sorban átalakítják a belvárosi, a Teréz- és Józsefközpontokat is. A budai postapalotában azonban nem csupán az emiitett el- / ső automatikus telefonállomást helyezik el, ide összpontosítják a posta számos hivatalát /igazgatósotgok, számvevőség, értékcikkraktár, műszaki osztályok stb./, amelyek jelenleg bérházakban a városban alkalmatlanul vannak széjjelszerva. Ezáltal jelentékeny lakás szabadul fel, tehát az épülettel a postakincstár csaknem annyiban segit a fővárosi lakásínségen, mintha egy ekkora épületnek megfelelő bérházat épitett volna. Az épület maga sok tekintetben különleges, egyéni és újszerű alkotás. Pince, földszint és nyolc emeletével tiz sorban tartalmaz egymás^felett használati helyiségeket. Az amerikai rendszer dacára a tervező epitész megmaradt a székesfőváros épitési szabályzatának kereteiben, az'épület nem sérti a környező házak érdekeit, hanem beleil" ldszkedik á budai vároldal képébe és a felsömagyarországi régi pártázatos épitkezés motívumaival látványossága lesz a fővárosnak. Egységes, nagy udvar biztosítja az ott lebonyolódó forgalmat és ad kellő világosságot az ide nyiló udvari szobáknak a legalsóbb emeletsoron is. A szabálytalan telekformát, a hegyoldali feksést a tervező oly ügyesen használta ki, hogy nemcsak a huszonöt pályaterv közül'az Ő munkája Ígérkezett legmegfelelőbbnek, de az épület használhatósága immár a gyakorlatban is bebizonyult, mert annak egy részét már május" ó"ta használják. Az épület minden része világos, száraz és jól fűthető. A benső forgalmat a középső folyosó, öt lépcsőház, egy pater-noster és két más felvonó könnyiti, A kapcsoló állomás három emeleten egymás fölött kiképződő tizenöt méter széles és harminchárom méter hosszu^teremben van elhelyezve és egy kábelaknán át kapcsolódik a városi hálózathoz. Az emiitett termekben most van folyamatban tizezer előfizető részére a komplikait kapcsológépek szerelése. Az épületben helyezik el a Krisztina-körúti körzet-céljaira szolgáló postahivatalt, a^postás fogyasztási '.szövetkezetet, raktárakat és teherautók részére jármüszint, egy házgondnoki és hat altiszti lakást. Az egész épület és a nagy udvar is alá van pincézve, Itt helyezték ^el^a központi gőzfűtés kazánjait, a telefonszerelvények raktárát, a gépházat és irattárakat. Az épület nyolcadik emeletén hat vendégszoba áll azoknak a vidéki postatisztviselőknek rendelkezésére, akiket hivatalos teendőik néha a fővárosba szélit. Ugyanitt helyezik el a nagyszámú személyzet részére későbbi időpontban az étkezőhelyiségeket. /Folytatása következik./ ' „ , ORS2/ r.n* rv,.^. .
