Napi Hírek, 1925. november/1
1925-11-05 [0118]
§ §.:&• t is b d 1 jelöntik a Magyar Távirati Irodának: A Franciaországba" szakadt Horn Ede emlőket - halálának ötvenéves évfordulója alkalmából- a francia akadémia külön ülésben elevenítette fel. Horn Emil, Horn Edének fia, érdekes adatokot ismertetett ez alkalommal arról a politikai tevékenységről, omuiyet Horn Ede a külföldön a magyar ügy érdekében annak idején kifejtett. Erről a politikai hadjáratról, amelyből: Horn Ede volt a lelke es a vezére, öccse, Horn Antal, a Journal de St. péterebourg^ későbbi szerkesztője, hagyott hátra feljegyzéseket, Ezek a visszaemlőkezések egeszén 1859 augusztusáig nyúlnak vissza, A solferinoi EmkmxmEigsm csata lezajlott, a zürichi békét aláírták.-Az olaszok, - akik ffenetia felszaboditásáo számítottak; nagy kiábrándulást éreztek ős a magyar emigráció elvesztette reményeit. Horn Ede ekkoriban nagy munkába kezdett. SraranarHiaass •' ' i; Brüsszelbe és östendében; . a magyar emigráció vezéreivel találkozott. Megállapodott velük, hogy'Magyarország érdekében sajtóhadjáratot'indítanak. Ennek a hadjáratnak Horn ,Ede dolgozószobája lett a központja . ideérkeztek Magyarországból és máshonnan a különböző hírek és adatok, amelyeket azután Horn Ede cikkekbe, híradásokba, levelekbe foglalva juttatott el a külföld sajtójához. Eleinte csupán azok o lopok közölték ezeket, amelyeknek kom Ede munkatársa volt, nemsokára azonban alig volt egész Európában számotteve lap, amely ne közölt volna legalább hetenkéntegyszer egy-egy "Magyarországi levelet", Egyes lapok közvetlenül kapták meg a cikkeket; másokhoz párisi, iondoni és brüsszeli levelezőik révén juttatták el. Sok cikk ment a tengerentúlra is. Ezt a hadjáratot elősegítette, hogy Ausztria magatartása következtében elvesztette barátait és mindenhol ellenséges^érzületet hívott ki maga ellen. Hüm Ede dolgozószobájában reggel hat órától éjfélig folyt a lázas munka, amely esek az étkezés idején szünetelt néhány percre. Ritka ügyességgel, nagy rátermettséggel,hatalmas szellemi fölénynyel es a politika, valamint a sajtó világában való teljes jártassággal végeste Horn Ede ézt a feladatot. Megvalósította a lehetetlent: egymagában dolgozva ismertté tette az egész világon a magyar ügyet és biztosította a népek rokonszenvét Magyarország iránt, A magyar kérdésről irt röpiratai, rendkívül nagy érdeklődést keltettek és a külföldi lapok is behatóan ismertették azok tortalmát. Sorra jelentek meg: Magyarország és Ausztria 1848-tól 18$9; Magyarország és ez európai válság; Szabadság és nemzetiség; Magyarország-szemközt Ausztriával; Ausztria pénzügyei; A Magyar bankjegy pör stb.. stb. A röpiratoknak az volt az érdemük, hogy alig néhány oldalon a legna 0 yobb teljességgel ős a legnagyobb világossággal fejtettek ki politikai kérdéseket. A nagyközönség érdeklődését elsősorban avval nyerték ue&, hogy nem pusztán magyar szempontból, hsneű európai szempontból foglaltak^ össze a kérdések lényeget. Szenvedélytől menten, támadásokat kerülve, szóvirágokat mellőzve, a megdönthetetlen történelmi tények és a _ mindig elle őrizhető adatuk' világa mellett tiszte és közérthető nyelven sorakoztatták 'fel az erveket. Horn Antal később Oroszországba kerülve ott is azt tapasztal hattá, ho 0 y bátyjának röpiratai nagy érdeklődést keltettek és a,Magyarországra vonatkozó cikkeket szívesen olvassák. £a bajor sajtóban próbálkozott Bécsben csakhamar észrevették, milyen fontos és milyen széleskörű hadjárat indult meg Ausztria ellen a világ sajtójában. Először igyekeztek agyonhallgatni a röpiratokat, de ez mit sem használt. Amikor lát ti:, hogy az európai közvélemény mind határozottabban «s mind\erélyeseböen forduli ellene, akkor már nem játszhatoa továbbá a tájékozatlant és a közömböst, izgul- I ni kezdett, haragra lobbant, minthogy azonban képtelen..volt önmaga védekez* m, ' y ímeg Ausztria védelmével. . '• SalOSSSlM^ Horn Ede m^fax3QQd?[Xtei^L^X^ y o-en-| vedoeytól elvokult támadásokkal szemben továbbra is az érvek sxsígjs erejével . hadakozott• így tartott ez egészen 1861 anágaaázgytT* yytoftm áprilisáig, amikor végre összeült a magyar országgyűlés. Amikor később Ilorn Ede visszatért hazájába és tagja lett a magyar képviselőháznak, 1870-ben a kv-ípmi-f*etfiigháffitowa francia-porosz háború alkalmával 8 uajor képviselőházban felemelte szavát a francia zászló bessülotéért. -* z a beszéde nem ment felouesbe é,s a trianoni szerződés szenátusi tárgyalása alkalmával az egyik francia szenátor uoleghangon tette ezt szóvá.
