Napi Hírek, 1925. október/2

1925-10-16 [0117]

/ A pénzügyi bizottság üléséről szóld jelöntés első folytatáso/ Ha ennek a váratlanul kedvező" eredménynél: okait keressük, azt elsősorban abban kell megtalálnunk, hogy adórendszerünk o korona esésének hatását igyekezvén mindenkor' kivédeni, olyan tételeket alkalmazott,^aelyek r. botrétolck túlnyomó részének atany alapokra való fektetése'után az ndózökurk nem szándékolt mértékű megterhel tetősét idéztek elő. A mult évek költségvetésében nz adóügyi intézkedések és reformok hosszú sorával találkoztunk, amelyeknek célja nz volt, hogy o koronával együtt zuhanó állami bevételeket az-árok színvonalával elmélkedő állami kiadások magaslatára hozzák. Sok év óta ez az első költségvetés, amely cpen ennek ellenkezőjét: az adóterhek csökkentését tárja clor.k. A forgalmi adónak és a kincstári házhaszonrészcsedésnek csökkentése, valamint a jövcdolsTíJ és vagyonadó aránytalanságainak kiküszöbölése mind o kormánynak azt a törekvését, mutatja, hogy az adózó közönséget ne vegye nagyobb mértékben igénybe, mint ahogy^oz állami élet elemi szükségletei mogkiván;ják. Miután most már a korona értéke stabil, a költségvetést - ellentétben a mult évi költségvetéssel - a kormány nem aranykoronában, hanem a tényleges fizetési eszközben, vagyis papirkoronában állította össze. Tekintettel azonban arra, hogy a költségvetést a mult évi költségvetéssel jobban összehosonlithassák és a költségvetés tételeit könnyebben áttekinthessek, a költségvetést mégis aranykoronában kivánjo ismertetni. A költségvetés 942 millió r.ronykoronn összes bruttó kiadással szemben 970 millió arany korona összes bruttó bevételt, tehát több^uint 27.5 millió aranykorona felesleget mutat ki. Ennek nagy jelentőségét csak ok- : kor értékelhetjük kellőképen, ha figyelembe vesszük, hogy a szanálási program ebben a költségvetési' évben még 50 millió aranykorona hiánnyal számolt s csak a szanálási idő letelte után, az 1926/27 költségvetésiévben számit ott egyensúlyozott költségvetésre. A 27.5 millió' arony korona felesleg nem marad az állam kezében, hanem azt a kormány n tisztviselők fizetésemelésre fogja felhasználni, amire az 1925:XXIII törvénycikk 1. pa-. • ragrafusa már meg is adta neki a felhatalmazást. Az összes brnttó kiadások közel 186 millió aranykoronával, .a bevételek több mint 313 millió arony koronával haladják meg az 1924/25 évi költségvetés végösszegét. A bruttó kiadásokból és bevételekből mintegy 575 millió aranykorona kiadás és ^13 millió aranykorona bevétel esik az állani közigazgatásra. Az üzemek költségvetésénél 367 millió aranykorona kiadással szemben 357 millió aranykorona a bevétel, itt tehát lOnillió .aranykorona detficit mutatkozik. Ebben az öjszegben azonban niiicys benne az > a 63 millió aranykorona, omit a mult évi bevétel feleslegéből, sem pc.ig az a 50 millió aranykorona, amit a népszövetségi köláson terhére történt folyósításból teljes egészében beruházásokra fordit az áliankino£(d&r. A közszolgáltatásokra előirányzott összegek ozegyeirs adókat kivéve mindenütt meghaladják a szanálási program megfelelő 'összegeit. Legnagyobb a többlet c vánt>evétcl~jniéc, amelyek a szanálási programban számitasba vett 32 millió aranykorona helyett 85.8 millió aranykoronával, tehát több mint két és félszeres öSszeggol szerepelnek. Az adótétel leszállítása ellenére 65 millió aranykorona helyett 103.6 millió aranykoronát vár o pénzügy i•kormány o forgalmi adóból, ami a forgalom emelkedésének legbiztosabb jjele. Jelentékeny a többlet ugy abszolút számokban, mint százalékos arányban a dohányjövedéknél, a fogyasztási adóknál és az illetékeiméi is. Az egy ónos adók kedvező alakulását elsősorban a házhaszonrészesedés leszállítása okoztc, de ehhez hozzájárult nz is, hogy a jövedelem és vagyonadó sem^folyt be a mult évben a remélt mértékbon és igy e két adónemből erre az évre nem lehetett negyvenötmillió aranykoronánál nagyobb összeget előirányozni, mert bizonyos " a fokig figyo&.bc kellett venni a mult évi gyenge termést is. /Folytatása következik/ • OliSzXnnc