Napi Hírek, 1925. október/2

1925-10-18 [0117]

/Teleki Pál szegedi beszédének 2

4 folytatása,/ Nem akarok hadjáratot vezetni a népszövetség ellen atekintetben, benmaradjunk-e

; de megfontolás tárgyává akarom tétetni, mert vannak okok, melyek a bentmaradás mellett szólónak, vannak, melyek ellene. Vannak kérdések es okok, melyek a bentmaradás mellét szola/nakj^awannak,^ melyek ellene. Vannak látszólag, kisebb kérdések, melyek ott ma elintézést nem nyerhetnek,, pedig reánknézve nagyon sürgősek . Ilyen a kisebbségi kérdés és a szomszédaink lefegyverzése. Ez el', a kérdések Európa békéjének szempontjából egyenrangú fontosságúak a francia-német kérdés—sol^ll rekonstrukció kérdését illetően, az a véleményem, hogya magángazdaságot nem szanálta a kormány. A miniszterelnök szerdai egyöégespárti vacsorán maga is elismerte, hogy most teljes erővel a magángazdaságát kell szanálni. Lehetetlenségnek tartom aztm hogy a forgalmi es a fogyasztási adó a bevételeknek 42 százalékát teszi ki, ezzel^szemben az egyenes adó 17 százalékot tesz ki. A vámbevételeik 26 százalékkal szerepelnek. Nem emlitem a cukor- és a sójövedéket. Tizenhét százalék egyenes adóval szemben, körülbelül 80 százalék áll. Ezen az-anomálián segiteni kell^nem jelszavakkal, hanem komoly megfontolással. Reflek— ' tálva Peidl képviselő múltkori beszédére, kijelentem,•hogy politikai beszédben statisztikai számokkal dobálódzni nem lehet, Pe^dl a szanálás eredményét három dologban lát^a;*a csődökben, a spanyol szerződésben és a munkanélküliségben* A csődökkel kapsolatosan felhozott statisztikai adatok rideg szamaival szemben figyelembe kell venni, hogy hány részvénytársaság, hány vállalat alakult &z elmúlt időkben .1914-ben:. 1500 vállalat volt,

r

1925-ben pedig 2400. Ezek nagyrésze konjunktúra- vállalatok voltak, természetszerűéig a konjunktúra megszűnésével megbuktak. A spanyol szerződéssel kapcsolatosan kijelentem, hogy ez a magyar közgazdaságra nem lesz speciálisan nagy befolyással, Hogy közvetlen ^szomszédainkkal nem kötöttünk szerződéseket^' elsősorban j ctL szomszédainkon múlik,<£kik azt várják, hogy Magyarországon irányváltozás fog bekövetkezni, amikor kedvezőbb feltetelek mellett köthetnek szerződéseket. Epen ezéít kellene Magyarországnak egységesebbnek mutatkoznia és belső ügyeit belül elintéznie, nem^aliatarontulra kivinni .JfA munkanélküliség kérdésével „ ipsédig' kapcsolatban nem lehet egy számot csaK ugy odavetni. Összehasonlítást tettei Anglia és Magyarország közt, s Angliára' nézve sokkal kedvezőtlenebb a munkanélküliség arányszáma. Ez világjelenség,^ mely megvan ugy a győztesnél, mintluegyőzőttnél.A munkanélküliség t£ren ;'.. bizonyos. javulás észlelhető, ez azonban nem'jelenti azt, hogy ne követeljük a kormánytól annak megs züntütését f de nem munkanélkülisegélyekkel, hanem a termelés fokozásával. A^gazdasági kérdéseken messze túlmenően legfontosabb, s a magyar jövő, a belső rekonstrukciónk és a^külső presztizs fentartása érdekében'igen jelentős kérdés a középosztály megmentése. Külsőleg azért, mert a középosztaly tartja fenn a kultúrát, mely a külföldön mindig súlyt ad egy nemzetnek és külföldön a kultúra mindig számit, A rekonstrukció szempontjából világos, hogy egy nemzet, melynek tradiciók alapján nyugvó intelligenciába nincs egyensúly-bein, nem fejlődhet, & genfi népszóvetségi-közgyüíésen csak két olyan beszédet hallottan, amelynek komolyjkonstruktiv tartalma volt: Benesét és Apponyiét. Apponyi érdekesen mutatott rá beszédében, hogy az angolokon kivül talán csak mi vagyunk, akiknek fejlődése tradicionális,, ' £ középosztályon keresztül fejlődött Magyarország.Bnnek fejlődését továbbra is biztositani kell, mert ha megr szünik, akkor a katasztrófákon keresztül való veszedelmes fejlődés következik, A belső konstrukcióval kapcsolatban is keresztül kell vinni a középosztály fentartását és rekonstrukcióját, nem ideiglenes segitséggel való rendezés utján, hanem állandó intézmé/nyekkel. Arra az ország képtelen, hogy a tisztviselők egész létszámát megtartsa és a fizetést a régi élet standardnak megfelelően emelje

T A vezetésnek arra kell irányulnia hogy a régi középosztályt fokozott mertékben vigyék át a magángazdaságba, mert igy a magángazdaság is • nemzeti jelleget ölt, ami különösen fontos, 'de a kulturális neveles szempontjából kell kiváltkép minden erőfeszítést megtenni. . -