Napi Hírek, 1925. szeptember/2

1925-09-17 [0116]

Ev.vel szénben a jegyzőkönyv óriási és impozáns feladatra vállalrkozott - nem tudom, vájjon lehetett volna azonnal gyakorlati eredményeket elérni - de olyan feladatra, amely nagy(tuagában véve, nagy pusztán ama tény következtében, hogy célul tűzték ki; ez a feladat a háború ^egyszer és mindenkorra való eltörlése. Az a háború ugyanis, amelyet a jegyzőkönyv előre/lát, fegyveres közbelépés a jegyzőkönyvben foglalt rendszabályok végrehajtásának biztosítására,|a nemzetközi jog csendőrsegének közbelépése, nem pedig annak fegyveres közbelépése, aki maga akar igazságot tenni. L^-G., J-iUvéi. Ezfca gyökeres különbség a jegyzőlcönyv és ez egyezségokmány között. De most, . .mint mondottam, eltérő véleményekkel állunk ^szemben*- Nem akarok pártot foglalni; nem tartazik reám, nem tartozik országomra, hogy véleményt nyilvánitson akkor, amikor két nemzet, amelyek mindegyike iránt egy-' forma csodálattal viseltetik, nem ért egymással egyet az eurőpai politika egyik pontja tekintetében. Nem mondom, hogy ^ mi e nemzetek egyikének vagy másikának tanítványai vagyunk; a mi fejlődésünk teljesen független veit; mégis mindenki tudja, hogy a mi alkotmányos fejlődésünk - jőval szükebbkörü keretben - hasonlit a brit fejlődéshez, ugy hogy minden ösztönünk, minden rokonszenvünk aiiaz ország felé fordul, amely nagyban mutatta meg a világnak azt^ amit mi sokkal -szerényebb méretek között megismételtünk, befolyás nyoma nélkül, de rendkivüli hűséggel. {_ -tdlj_. I A mi első alkotmáriyos okmányunk, Endre király aranybullája, csupán hét évvel kelt később, mint Anglia magna charta libertatum-ja. Ez az u~ tóbbi nem volt alkotmánylevél és nem a király diktálta; ez ép ugy, mint Anglia valamennyi nagy alkotmányos okmánya,) zxz, it T szabadságok és elvek irásbafoglalása volt, amelyek már 1 olyant megvoltak, de amelyek v. sérelmet szenvedtek. A mi fejlődésünkben mi ugyarm-igy ^jártunk el fokozatosan; mindig szembefordultunk a felmerült visszaéléssel. Ép ugy^ mint Angliában, Magyarországon sincs egyetlen okmány sem, amelyet magyar alkotmánynak lehetne nevezni. És - az [..alkotmány speciális törvények ős precedensek révén fejlődig ki. ( CÍms/y\, A biit birodalom képviselője azt mondotta, hogy 250 év őta nem volt hazájában forradalmi mozgalom; mi elmondhatjuk, hogy.ögész történelmünkön keresztül szintén nem volt egyetlen ilyen felforgatás; bizonyos esetekben fegyverhez nyúltunk, hogy megvédelmezzük megtagadott jogainkat, de forradalmat, olyan kísérletet, hegy szakitsunk a múlttal és a jövőt kizárólag racionális alapon építsük fel, ilyet egyet sem találunk Magyarország történelmében. A mi alkotmányos fejlődésünket az állandó kontinuitás jellemzi, amely tiz évszázadon keresztül tartott és ma is tart. A brit birodalmat, a brit birodalom alkotmányos fejlődését és mentalitását mi tényleg ugy tekintjük, mint a nagy mintát és azt mondjuk, hogy különös összetalálkozás következtében ez a nagy ország impozáns méretek között ugyanazt a látványt tárja a világ elé, mint ami nálunk törtónt jóval kisebb méretekben. A másik oldalon Franciaországban dicsőséges elővédjét látjuk minden szabadságnak, minden emberi haladásnak, aki nem habozott, hogy kétes kísérleteknek vesse'alá magát, csupán azért, hogy ujabb fejlődéssel, az általános emancipáció ujabb elvével ajándékozza meg az emberiséget. Amikor 4LA ilyen módon e két érzelem, e kőt csodálat között megoszlunk, lehetetlen, hogy akár egyik, akár másik javára megnyilatkozzunk. De az eredmény, amelyhez hozzájárulni óhajtanék, annak előmozdítása, hegy az a helyzet, amelyben ma vagyunk, ne legyen . zsákutca, ne legyen - hogy ngy mondjam.- a kétségbeesés forrása a leszerelés kérdésén etl. Önök emlékeznek rá, hölgyeim és uraim,, hogy Paul-Boncour beszédét sűrűn kisérte a közgyűlés helyeslése, de a beszéd egyetlen részénél sem yolt olyan élénk és olyan kitartó a tetszés, mint amikor kiejtette ezt a bűvös szót: leszerelés. /Folytatása követkézi!:./