Napi Hírek, 1925. szeptember/2

1925-09-30 [0116]

Bécs, szeptember 30. /Magyar

t

Távirati Iroda/ Ma kezdte meg a bécsi esküdtszék Melpomene /Mencia/ Corniciu bünperének főtargyalasát, amelyet a vádlott betegsége miott ismételten el kellett halasztani. Mencia Carniciu tudvalevően ez év május. 8.-án a Burg-szinhazban megölte a macedóniai Ponizát. Az ügyészség emiatt orgyilkosság cinén emelt ellene vadat. Mencia : Carniciu 1918-ig Jugoszláviában élt; betegsége miatt megszakította gimnáziumi tanulmányait és vagyonos szüleinek üzletében dolgozott. Szülei néhány hónappal ezelőtti. költöztek át. A- vádlott 1918. szeptemberében Münchenbe utazott egy családdal, amelyhez barátság ,főzte. Münchenben megismerkedett Theodor Panizával, akit a macedóniaiak szabadsághősként ünnepeltek. Paniza óletsorsáról és különösen a macedóniai szabadságmozgalomban viselt szerepéről, mint mondja, Magdaléna Lamierlieva tájékoztatta őt. Amit hallott, nagy megbecsüléssel töltötte el Paniza irányában, később azonban nagy megdöbbenésére megtudta, hogy Panizát a haboru alatt a Sztambulinszki-kormány jogtalan meggazdagodás miatt pörbe fogta. Még nagyobb lett kiábrándulása, amikor arról értesült, hogy Paniza az eljárástól ugy szabadult meg, hogy a bolgár kormány szolgálatába lépett. Egyenese megvásároltatta magát, sőt a bolgár kormány által felszerelt egyik katonai osztag élén bevonult Nevrokopba, hogy ilyenmódon katonai nyomassál téritse át a népet Sztembulinszki oldalára. 6, mint a rracedon szabadsagmozgg lom hive, megvetette Fanizának ezt a köpenyegforgotását, de amikor^Paniza 1823 júniusában, Sztambukinszki bukása után kénytelen volt Jugoszláviába menekülni, mégis győzött lelkében a részvét érzése. Nemsokárs kiderült azonban, hogy a szerb biztonsági osztály főnökétől pénzt vett' fel \ azoknak a szerb bandáknak jotbjmegszervezése céljából, amelyek a Szerbiához csatolt macedón területen a szabodharcosok leverésére, tehát a macedón szabadságmozgalom elfojtására alakultak. Elekor olthatatlan gyülület fogta el Paniza. irányában, akiben most már a macedón szabadságmozgalom kimondott ellenséget látta. Corniciu, mintaho^y elmondja, már 1923 telén meg akarta . bosszulni ezt az árulást, de nem kinálkozott rá jó alkalom. A "rákövetkező nyáron Szófiában egy Mauser-pisztollyal szerelte fel magát, de tettét most sem tudta végrehajtani, mert Paniza Bécsben tartózkodott. Időközben súlyosai megbetegedett és szülei orvosi vizsgálat coljából 1925 januárjábon Becsbe küldték, itt a már elitett barátnőjénél vett szállást és az ő révén'mind sűrűbben jött össze Panizával, aki előtt gondosan leplezte gondolatait. Közben borátnője jegyT '

0 „-.u Bumbartv bolgár menekülttel' és Corniciu tettének elkövetése előttibe akarta várni a jegyespár esküvőjét. A gyilkosságot tu volevően május 8.^-án hajtotta végre a Burg szinházban, Ibsen Peer Gynt-jének előadása közben. A Szófiában vásárolt pisztollyal két lövést tett Panizára, majd . ^ rásütötte még a fegyvert. Négy golyó halálosan találta Panizát. •^ötször' A többi golyó súlyosan megsebezte Bkaterina Panizát, valamint Bogatinov mezőgazdát, aki oltalmul állandóan Paniza ki-^ séretóben volt. A vádlott azt állitja, hogy golyóit kizárólag Panizára iranj totta és másokat nem volt szándékában megölni. A vádirat szerint ezt az all: tását hem is tudták megcáfolni. A golyók mindenesetre veszélyeztették , nemcsak a sebesülteket, hanem a közönséget, a szinészeket, a zenészeket es az alkalmazottakat is, ezért a vádirat az életbiztonság veszélyeztetése elmén is vádat emel M

e

ncia Carniciu ellen. A vádirat végül megállapítja, hogy a szekértők véleménye szerint a vádlott nem szenved elmebajban.