Napi Hírek, 1925. szeptember/2
1925-09-24 [0116]
• /7eber tanulmánya Magyar ország háborús felelősségéről. Folytatása es V6Se,/ Ebben a kényszerhelyzetben a magyar politika májúíj£ ján, majd elégtelen kormányrendeletek revén iparkodott bjegto ^SSS Sianéíkül hogy akár egyik, akár másik irányban végleges lepelre tudta volna ma gát elhatározni. Ennek ellenére a magyar nemzeti se gx politikát n ^ ü nak, nem pedig olyan bűnnek lehet mondani, m ami xgazolta volna - Rétesül az ország özétromoolását. Épen az a körülmény, hogy az utóda\ » " B g^^ zetiségi politikájában még sokkal nagyobb igazságtalanságot árulnak nesen a kisebbségek kiirtására törekszenek, sok mindent . , .ment, ^ i 18 gyarországon a nemzetiségi politika terén történt. Mentségül ^^g^^^ hogy még ma sem sikerült olyan normált találni amely ^anyado ^hetne valauei állam nemzetiségi politikájának határai tekintetében. Távolról ^f"^"^' hogy a dolgok uj rendje következtében helyreállították az ^ z ^fOssagot. meg .a Sagyar nemzetiségi politika legnagyobb ellenségének: a skót Seton Jatsoaw* is be kellett ismernie, hogy a Felvidéken és Romániában a vxszonyok ^f™ 1 tak még és hogy még mindig nem találtak megfelelő,.szabályJjftíi^fflg 8 ^ nagyon nehezen döntheti el, meddig engedhet egy állam es ^JJS^^^esete kezdődik az idegenajka alattvalók,elnyomása. Az ^^^Shh a áSSer2r^Sire törekednie, hogy saját biztonságát összhangba hozza-.tosebbeé^gjLj"ftg£J_ vei. Noha ez rendkívül nehéz, mégis csaknem általános ^^ inh tlé^Aext telményül kimondható, hogy egyetlen állam ?e_gyakoroljon nagyobb -enyszert kisebbségei felett, mint amekkorát ő maga elviselhetlek tart ^ L ^J.^^f_ sorába sülyed. A mái helyzetben ennek a tételnek ^^ mt ^.^l^ S A%^ hetetlen, miután Középeurópa valamennyi állama tele van nemzetiségekkel es va lemennyi népre üdvös lenne oz egységes megjegyezés. T^^-^^Í^Sr nemzeAz ilyen megegyezés azonban azt bizonyítana, v hogy a ^mi*tiségi politika minden hibalja ellenére sem állott nagyon messze^ttol a uegol dástói, amely a mostani viszonyok között egyáltalában lehetséges. Természete ser a'háboru előtt ez a kérdés nem volt olyan egeto az eurépa\&>r*IH^W mert hiszen egyedül a monarchia volt nemzetiségi állam és ^. a ^l^3?^l^L semmi ok sem forgott fenn arra, hogy ezt a kérdést nemzetközi egyezmény otjan szabályozzák. Inkább azt a jóval egyszerűbb utat valasztottak hogy chiát darabokra törték. Ez az erőszakos lépés, amelynek *^" 8 * é88 £J *|! \ volna, hogy meghozza Délkelet-Európa üdvét, siralmasan íf^Jfgíká^ "líen háború előtt sem lett volna lehetetlen, hogy az állam es a L Í^°° S ;&sétes tetes érdekeit egymással összhangzásba hozzák. Ehhez termeszletosen szu^aeges lett volna a nemzetközi megegyezés megkísérlése, amely biztosítót^ voina egyes történelmileg, földrajzilag és gazdaságilag megalapozott allanaiaKaiatok fentartását - a kisebbségetek engedélyezett messzemenő jogo. "ellett is döntőbíróság utján és általános nemzetközi biztosíték kikötésével, szagon senkinek sem állott volna érdékőben az ország idegenaO^u POlga^ainaK fejlődését megeíEdályozni. ha már kezdettel fogva kilátástalan lett voiaa. min den irredenta, minden különválás! kísérlet. Amig azonban a fculfoia* e £* szeresen izgatták a nemzetiségeket - még pedig nem az o ^ f ííí liLteUensér fejlődésük Irdekében, hanem pusztán irredenta célokért - addig len.oetlenocg volt, hogy.Magyarország a maga nemzetiségeinek egyoldalú engedményedet te Syea# "i háborús felelősség kutatásának ilyen célkitüzé sei " e ^ e J* t | i _ a ~ | gyar tudománynak foglalkoznia kell a magyar nemzetiségi P^liti^a res.^ vei es e politikának a kisebbségi irredenták való jo^^mony^v egyben azonban magával ez irredentával és az irredentát *"Pt ^^'-áiát, lis erőkkel is. Éz a kutatás fel fogja tárni a pánszlávizmus»}?f£™;;f t "f > el _ amely Prága szellemi és Moszkva anyagi befolyása mellett minden -rügyet lei használt, hogy a monarchia szláv nemzetiségeit öesteraége^en t^gf^^ : a végleges le. zárolást az államalkotó néppel előkészítse. Ebben ^összefüggésben ki fog derülni, hogy az,egész osztrák es ^/f h X á l aoí agre : tika csupán gyenge elhárítási kísérlet volt Moszkva és a ^^t-^ff^íténesziv nemzeti szláv politikájával szemben, amelynek ^heteiéért a t^ ue lem előtt csupán a támadó fél tehető felelőssé. A magyar l^atas be 10 ga igazolni, hogy Európa keleti felében az összeütközés közvetlenül Szerbiának a szarajevói merényletben való bűnösségére vezethető vissza kozvetíe azon^ ban azoknak a pánszláv világhatalmi terveknek volt a ko ^^-f fására lyoket Oroszország évtizedeken keresztül igyekezett a monarchia rovásara érvény esi teni. AlTl/
