Napi Hírek, 1925. szeptember/2
1925-09-23 [0116]
§ A • ad ,szeptember 23. Tornya Gyula dr., aki az erdélyi és bánáti magyar telepesek manaszát a nemzetik szövetségéhez benyújtotta, az ErdeLyi Hirlap hasábjain hosszabb cikkben foglalkozik a genfi döntéssel és többek közt azt" mondja: hogy a nemzetek szövetsége nagy súlyt helyez ugyan a kisebbségi egyezményben biztositott és a föhatalmak által garantált kisebbségi jogok betartására, azonban a nemzetek szövetségének eljárási szabályai igen tökéletlenek s ahelyett,^ hogy a kisebbségi jog védelmét előmozdítanák, sok tekintetben az eljárási szabályok egyenesen akadályai a kisebbségi jogok hatályos védelmének. Ez és nem a jóakarat hiánya az oka annak, hogy a kisebbségi panaszok nem hoztak teljes eredményt. Az eljárási szabályok nagy hiánya az K hogy a kisebbségek jogi személyisége nincs elismerve. Ennek következménye az t hogy a kisebbségek minden joga csak abban merül ki, hogy a népszövetség figyelmét a kisebbségi szerződés valamely rendelkezésének megsértésére, vagy a megsértés veszélyére felhivja. A panasz beadásán kivül a kisebbségek 'képviselőjének semmi más joga nincsT De még ezt a panaszjogot is norlátozza több alaki rendelkezés, amelyek közül legsúlyosabb az, hogy még az alakilag szabályszerű panaszok is csak akkor kerülhetnek a tanács ele, ha előbb a hármas tanács vagy annak valamely tagja a javaslat tárgyalását kivanja. Emellett a panasz tárgyalásakor a panaszolt állam szintén meghívandó, a tárgyaláson résztvesz és képviselőjének jelenlétével legalább is feszélyezi a tanács tagjait. Ezzel szemben semmi sem biztositja a panaszló kisebbség részére azt a lehetőségét, hogy a tényállás felderítésében közreműködhessek s igy képviselőjük az iratokba be sem tekinthet, a panaszolt állam észrevételeit meg sem ismerheti es a teljes ülésen a panasz tárgyalásakormég felszólalási joga sincs. Az egyoldalú pervezetés a telepesek ügyében hozott határozatot rendkivül hátrányosan befolyásolta, mert módot adott a román kormánynak a tényállás oly beállítására, amely szerint a telepek kisajátítására a .rájuknézve kedvezőtlen földrajzi fekvés miatt volt szükség. Ez azonban merőben téves, mert az agrártörvény 9..>, v-a szerint a szomszédos községekben kisajátiott földekből könnyen ki löketett volna elégiteni az igényjogosultakat anélkül, hogy a telepesek földjéből bármit . is el kellett volna venni. A román kormány képviselője által beterjesztett kimutatás sók téves adatot tartalmaz, igy például képtelen módon nfcgnagyitva áliitotta be az egyéni szerződéseket és azok következményeit. Szerződésszegőnek vettek mindenkit, aki a fizetési részletekkel valamilyen hátralékban volt, holott egyes helyeken a már ötödik éve elvett földért tulajdonkép már rég nem is kellett volna a törlesztési részleteket fizetni. A tények egyoldalú beállítása eredményezte, hogy a telepesek szempontjából »előnyösobb megoldást* kerestek -s a jogi döntés mellőzésével a kárterités gondolata merült fel. Az eljárási szabályok egyoldalúsága következtében nem volt mód annak megmagyarar. zás ára „, hogy , még a. t fi j eskákrt orite s, sem segíthet, mert a telepesek ~ajat falujOKban fo masik földet nem vehetnek mar azért sém, mert a létminimum alá szorítottak le földjeiket, másrészt az igényjogosultaktól nem lehet földet vásárolni, mert azt tiz évig elidegenítési tilalom terheli A kártérítési Összeg egyenesen megdöbbentő.i Az ügyet egyoldalú egyezménnyel intézték el./MTI/ § Bukarest , szeptember 23. A krajovai vonalon^ fekvő Parvu állomáson ket tehervonat összeütközött. A két mozdony estöbb kocsi kisiklott. A vonat -.kiséré személyzet egyik embere eletet vesztette, kettő életveszélyesen megsebesült. /b-.T 1/
