Napi Hírek, 1925. szeptember/2
1925-09-22 [0116]
§ K o 1 o,B a v á r . szeptember 22. Jurga Miklós egyetemi tanár, kamarai képvfcse3ó, az ellenzék egyik vezére, a magyar telepesek ügyével kaocsolatosan nyilatkozatot tett, amelyben fig; elmeztette^amagyarsagot, okuljon a genfi eredményekből, igyekezzék ezután a román népnél keresni igazát ós kapcsolódjék jobban bele a politikai életbe. ^ E nyilatkozatra válaszolva Jakabffy Elemér dr. az országos magyar párt alelnöke nyílt levelet intézett Jorga Miklóshoz, amelyben rebMutat úrra, hogy az ó - Jakabffy - szerkesztéseben három ev ota megjelenő . k i'Glasul Minoritatilor" /a kisebbségek szava/ ciraü folyóiratban, amelyből hatszáz tiszteletpéldányt küldenek meg a román közelet valamennyi számottevő tényezőjének, a romon közvéleményt állandóan tájékoztatták a magyar kisebbség valamennyi égető kérdéséről. Jakabffy a nyilt levélben rámutat, hogy a román népei a kisebbségi kérdésekben ep azok vezetik félre, akiknek az volna a feladatuk, hogy világosságot derítsenek az ilyen természetű kérdésekre. Igy például Petrescu-Comnen berni , román követ tavaly el akarta hitetni a svájci közvéleménnyel, hogy az 1924. . év tavaszán Beach és Cornish vezetésével Romániában járt angol-amerikai bizottság a román kormánynak a kisebbségekkel szemben tanúsított magatartásáért elismerését fejezte ki, holott a valóság épen.ennek ellenkezője. Rátér ezután a telepesek ügyében Romániában tett lépésekre, *k " hogy kimutassa, mennyire alaptalan az a vad, hogy a magyar kisebbség nemzette meg a megfelelő léceseket az ügynek az ország fórumai előtt való méltányos^rendezésére. A telepesek küldöttsége 1922. áprilisában'megjelent a szenátus elnöke előtt, aki igazságot igért. Megjelentek Orleanu kamarai elnök előtt, aki- kijelentette, hogy az agrártörvény sérelmes tizedik szakaszat mai formájában demagógikus intézkedésnek tartja, amely kiigazításra szorul. Megjelentek Constantinescu földmivelésügyi miniszter eM-tt., -aki lehetetlennek mondotta, hogy olyan kisbirtokokból, mint a telepeseke, elvegyenek.Elmondja ezután, hogy felkereste Krassó-Szőreny varmegye prefektusát és kérte,hogy mielőtt "az ügy a nemzetek szövetsége ele kerülne, nyújtson alkalmat a megoldásra, mert nem politikai sikert keresnek az ország•hataram kivül, hanem meg akarják menteni a földet a magyar munkáskezeknek, amelyet becsületes szerződéssel vettek és verejtékes munkával tettek termékennyé. Ennek ellenére a telepesekkel nem állottak „xba A nvilt levél igy végződik: Talán emlékezik meg professzor urm Hogy áz utlevelbotrány tárgyalása alkalmával a belügy- es a külügyminiszter olyan nyilatkozatot tettek, amelyek szerint igaz ugyan, hogy a kormány kivándorlási ügynökökkel összeköttetésben állott, ds ezek hivatása csak az volt, hogy az ••irredenta magyarok" kivándorlását szorgalmazzak, tehát csak etnikai kisebbségek kivándoroItatásáról volt szo. Azt hiszem az ilyen kormánynyilatkozat után Brazília követe megnyugvással, sot örömmel fogadhatja el a román kormány ajánlatát, mely a törpebirtokosokká tett magyar telepeseknek pénzt ígér, de nekünk, akik fajunkat szeretjük és azt akarjuk, hogy ez a nép, a magyar telepes nép is Erdély es a Bánság földjén éljen tovább, nekünk kétségbe kell esnünk. A Brassói Lapok hosszabb cikkben foglalkozik a telepesekkel és a telepítési akcióval és terjedelmes történelmi visszapillantást vet a mag; ar telepítési akcióra kimutatva, hogy a-történelmi, jogi es gazdasági igazság atelepesefc mellett szól.^A cikk igy végződik: Mi nem akarunk irgalmat és nem akarunk méltányosságot, mi igazságot akarunk. _ _ Jöjjön el Hello Eranco, ^ tegye lehetővé a magyar nep ...oamara, hogy megmutassa a meztelen igazságot és mi alávetjük ma 0 Uiauat döntésűnek.. Nem lesz szánkban panasz és szivünkben neheztelés senki ellen, na^mai országunk kormánya és mépe ugyanúgy jár el velünk szemben, a.iogy a magyar kormány annak idején a maga telepítési akcióját megszervezte. Mindig boldogok leszünk, ha birtokainkat zavartalanul birtokolhatjuk, mint innak ideáén a magyar uralcniulatt a románok. '. . , . , , * • ügy ancsaica Brassói Lapokban Jakabffy •'•Uemer dr. terjedelffl'os megjegyzéseket füz Hello Franco ismeretes előterjesztésének megaiiapi oltásaihoz s kifejti, hogy ugy az erkölcsi, mint a jogi alap a telepese* mellett szól. Végül ezeket mondja: ft.zt hisszük, a nemzetek szövetsége nem amagyar telepesek érdekét tartotta szem előtt, amikor a hatszázezer aranyfrankot Titulescu érveinek gyümölcse tyanánt elfogadta, hanem önmagul segitett, mert elhitette a világgal, hogy feladata magaslatán aii. vcdi a kisebbségek érdekét, , . fc Siebenbürgisches Deutsches Tagblatt szerint a népszövetség ülésezése csalódást hozott a kisebbségi kérdésben. Az ego-sz megint csak nagy színjáték volt.
