Napi Hírek, 1925. szeptember/1
1925-09-14 [0115]
§ V el e n c ő b ő 1 jelentik a Magyar Távirabi Irodának: Három évvel ezelőtt^ nagy nemzetközi zeneegyesület, amely a modern zene népszerűsítését (alakult Heg Vzja) tűzte ki céljául nagy ünnepségek keretében. Azóta ezek a zenéi" ünnepségek minden évben megismétlődtek és óriási jelentőségre tettek szert.. Az idei ünnepélyt most tartották meg lelencében, ahova a világ minden részéből nagy számban jöttek össze a^zenebarátok, hogy meghallgassák a modern zene reprezentánsait .Az ünnepélyek műsorát nemzetközi zsűri állit ja egybe., i \ . j - A magyar szerzők'közül idáig BartókKodály ós Kósa szerepeltek ezeken az ünnepségeken. A mostani ünnepség programmján, amely öt estét töltött be, a magyar szerzőket Székely 2 0 ltán képviselte. Székely,Kodály Zoltánnak tanitványe. Nemcsak jeles zeneszerző", hanem kitűnő hegedű-virtuóz is. Hegedű-szonátáját ő maga adta ele. Mint előadóművész, egy másik esten is szerepelt, amikor Havei francia mesternek„Tzigane ! 'cimű szerzeményét játszotta, üendkivül nagy sikere volt úgyis mint komponistának, úgyis mint előadónak. A legnevesebb zenészek gratuláltak neki elragadtatással, köztük Casella, Strovinsky és Scnönborg.A sajtó is igen meleg hangon méltatta szereplését, A műsoron még német, osztrák, francia, angol, svájci, spanyol, orosz, cseh, olasz, lengyel és amerikais zerzők darabjai' kerültek előadásra. Nagy feltűnést keltést a többi között Hindemith^Pálnak, a fiatal német, komponistának zongora versenyműve. A jevo évi ünnepséget Zürichben fogják megtartani. Ennek programjára máris kitűztek. Kodály egyik müvét, a Zsoltárt. • G e n f, szeptember 14. ^agyar Távirati Iroda/ Gróf Apponyi -klbert magyar delegátus a Nemzetek Szövetsége közgyűlésének mai ülésén nagy beszédet mondott, melyben a többek közt.a következőket fejtette ki: A szanálási akció eredményéinek eléréséhez nemcsak szellemileg kiváló, kitűnő férfiak közreműködése'volt szükséges, - akik közt az elsőhelyen az illusztris amerikai állampolgárnak, Smi^ít Jeremiásnak, az el len őr b Magyarország tanácsadójává és barátjává növekedett férfiúnak adom—hanem ezen felül a magyar nép közreműködése is .Az' a jóakarat, áldozatkészség és 'alkalmazkodás, amellyel a magyar adófizetők a súlyos terheknek alóvetették, magukat, dicsőséges cselekménye a magyar népnek, amely izzó hazafiasságát és az élethez való szilárd akaratát nyilvánította meg evvel. Valóban helyé volna, ha az "ismeretlen adófizetőnek" - emléket emelnének-. Apponyi Apbert gróü ezután a kisebbségi kérdésről szólott és a több közt a^következőket mondotta: Ha a kisebbségi kérdésben a Nemzetek Szövotsé gének és a tanácsnak müve nem . , hozta meg azokat a gyümölcsöket, amelyeket vártunk, és nemi . . '. a kisebbségi polgárok tekintélyes számú millió n , alC m ő§ n 7Ugvását , ez nem a 7 . .. g tanácsot alkotó kitűnő férfiak jóakaratának, vagy szokavatottságának hiányán múlott, hanem nézetem szerint inkább az előírások hiányosságán. . . tAz ilyen kérdésekben való eljárás előírásait némely tekintetben tökéletesíteni kell. Mindenekelőtt bizonyos peticiókat, ^nevezetesen, amelyek magas egyházi szervezetektől/ kulturális, vagy gazdasági intézményektőlf . • :, a tanácsnak minden további körülményes 'felülvizsgálat nélkül tanácskozás tárgyává kellene tennie.Kézetem szerint az ilyen forrásból származó peticiók kurta elutasítása a szóban fbrgo kisebbségek szemében súlyos sértés, amely a lelkeK.megnyugvását hátráltatja és alkalmas annak a. meggyezodésnok szétrombolására, hogy az ügyeket komolyan megvitatják, amű{>ép oly fontos volna, mint magának a döntésnek igazságossága r 0 eöcjM*t * f» <> < ! q
