Napi Hírek, 1925. szeptember/1

1925-09-11 [0115]

§ P á r i s, szeptember 11. A Journal de la Maríné marchande részletesen ismerteti azt a jelentest, amelyet Welker D.Hines a dunai hajózás helyzetéről a helyszínen végzett hivatalos vizsgálatai alapján a népszövetség elé terjesztett. A jelentésből kitűnik, hogy a haboru következtében a dunai hajózás tekintetében uj állapotok keletkeztek. Románia és Szerbia nem engedi meg egyetlen külföldi hajós társaságnak sem, hogy belső szállításokat végezzen; ép ugy megtiltja nekik, hogy bárminő szállítást teljesítsenek a Duna egyes fontos, mellékfolyóm, igy _

r a Száván, vagy a Bégán, amelyet jelenleg nem nemzetközi, hanem territoriális viziutnak tekintenek. Ebből következik, hogy ezeknek az országoknak hajőzási vállalatai látják hasznát most igen sok árucikk szállításának

} míg a háború előtt ez a haszon osztrák és magyar hajőstársaságoknak jutott. Ez utóbbiak azt állítják, hogy az az uj politika, amelyet Szerbia és Románia ezen a téren követ, hozzájárul ahhoz, hogy a tengeri szállít mányok teljes összege csökken, mert a szolgálat többé.nem olyan kielégítő mint azelőtt, A jelentés kiemeli, hogy a Dunának az a fontos szakasza, amely Csehország és Magyarország között a határt alkotja, javításokra szorul .Annál kívánatosabb, hogy a kérdéses két állam e munkálatok biztosítása céljából mielőbb együttműködésre jusson; mert Becs, Pozsony és Budapest hajózási forgalmát érinti ez az állapot. Legtöbb nehézséget a Vaskapu okozza; itt gyakran bajos fenntartani a szükséges vízmélységet, másreszt még kellő mélység esetén is igen.nehéz a hajózás; mert a zuhatagokon ' - egyidoben Tegfeljebb két uszály kelhet át. A jelentés részletesen kifejti, hogy mino módozatok revén lehetne itt a forgalmat megjavítani. Szuiihánál, a Duna torkolata közelében, nagyszabású munkálatok folynak a meder kellő kimélyitése_céljából. Valamennyi dunai állam érdekében kívánatos, hogy a nemzetközi Bunabizottság haladéktalanul intézkedjék és széleskörű általános programmot dolgoznak ki a folyam megjavítása céljáből. A jelentés hangoztatja, hogy a hajózásnak nagy^könnyebbségére szolgálna, ha számottevő módon egyszerűsítené a határátkeléssel jarc formaságokat, a lehetőségig csökkentenék azt az időt, amelyétkezek a formaságok igénybe vesznek és megjavítanák a kikötő felszereléset. A^határformaságok a mai állapotok mellett gazdasági szempontból jelentós vesztesógeket"okoznak. A vontatók és uszályok hosszú tartamú veszteglésekre van. nak kárhoztatva. Az uszályoknál ezt a veszteséget évenkint körülbelül hatezer munkanapra lehet beeBülni. Ezek a késedelmek olyan terheket jelen tenek, amelyek % háború előtt nem állottak fenn. Azelőtt Faősau es Osvova ' között 1272 kilométeres távon egyetlen határ sem esett közbe. Ma ugyanezen a távon ' ' /i ,. u négy határállomás és hatV* -állomás ^van. Magyarország és Szerbia két külön állomást létesítettek a közös hatarcn, ugy hogy itt kétszeres késedelemről van szó. Sok késedelmet okoz a különböző határokon a helyi tisztviselők magatartása is. A parti államok ele nyét'szolgálná, ha ezt a kérdést tanulmányozná és.a szolgalatot meggyorsi taná. YiA^^dJ^CZt A kikötők felszereléséről szólva a jelentés felmii ti, hogy a cseh táétsaság nem tud Bécsben kielégítő- végállomáshoz .jutni, de ugyanilyen nehézségekről panaszkodik Ausztria is a pozsonyi osztrák-állomás tekintetében. Szerbiában és Romániában az osztrák és a magyar társasagoknak nem engedik meg számos olyan kikötőberendezés használatát, amely a haboru^eic az ő. birtokukban volt. Ez a két állam ugyanis a felszerelés kihasználását az állam tulajdonának akarja fenntartani és nem sok hajlandóságot mutat arra, hogy magántársaságoknak külön berendezések létesítésére adjon, engedélyt. Romániában azonban elégtelen a száma az állami pontonoknak es ugyanez a helyzet az állami pontonok és egyéb berendezések tekintetében Szerbiában is. A jelentés azt ajánlja, hogy addig is, amíg az államok abban a helyzetben lesznek, hogy maguk szolgálhatnak a kikötök szükséges anyagával, ideiglenes egyezményeket kellene kötni,^amelyek_meaengedik a magántársaságoknak, hogy saját pontonjaikat és^egyéb anyagjukat használhassák. Románia máris Jbajlik arra, hogy ezt lehetővé tegye,^ de avval a feltétellel, hogy ezek a berendezések később az államra hárulnak át. /Folytatása következik/ ORSZÁGOS LKVÉLTÁR