Napi Hírek, 1925. szeptember/1

1925-09-10 [0115]

w

l K • fc? e n Lszeptember lü.Aagyer Távirati Iroda.A Düssoldorfer '"3 Nachric^tonnarof Tissa es a romáft kérdés., cimmel cikket kezel dr. keíeí urthur tanár tollából. A cikk a tebbi kezött a kóvatk ,zok •.t mond a-' vi •, A buls:ar

esti kamsra e-'ik viharos ülésen nemregiben erdélyi román ^^^^^ilMcz^ok estek, amelyek alkalmasak arra, hogy a náburu alatti politikai esőmen.,kot uj megvilágításba hely..zz 'k . Vaida-Vo iie^2ií2íírií2??2 W??*?**^

08 az érdél, idomán nemzetiségi párt vlzetőj je ítij.oiente tte ugyanis a kormánypárt vadjára, hogy az erdélyi román DO H b^l; vf ! ^f

burU alatt a ^r^sti kormánytól kaptak uLsí ásekát" f ^^K^&f^í^í

8

? m

r

riarChiával izemben tett ekkori hűségnyilatkozatai* osuyan a középhatalmak megtévesztését céloztak, ne , il* rmodon eSiSlSÍ^S k;resztülvihessék Erdély elriasztását eslomanifval való "ííöie-u h^J-n^"!

0J

T.

ű4a ü2

.

al

vlom

'^;-Sy-nesen aomónia akkori minisztoJB h rf^H ' f 1 ma

4

.

13

t

ll

et a roman állam hajójának kormányát tartja kttzebon es Braticuiu, aki most. elkeseredett ellensége az erdélyi poli iluSOtínak, ezt az állítást nem bél; igézhet te hazugságnál . • • É \ „ában vi

t<

lo

;.

lü

?

1

%

zes borzalmasjoita csak akkor válik a márga, egész nagysád S J fefS^ •

aaZ

é

Jlnb

i

í

f elgondolja, hogy .a„yrészt a hármas szövét"S űabr

?

szt íüaaai;l között a háború kitörésekor titkos szövetse- állott fenn, amely a szerződé feleket kölcsönös támogatásra kötelezte es°hofev Ro^

a

S^

CZ

%

yeS ^-^^-^teinek védelme alatti' a monarchia :

| SSr^^S^f' beési Ballplatzon nem voltak tájékozatlanod I r^án aboar az S ^t^

l

^J' annÓ1 sorény.bbon buzgólkodó- Hománia • szt id t- í*? ' i

}

G

^

í

&

:izl céljait elleplezze Németországban, ahol hosz- ' i^l^^B^^^^^ abűan

' Roiöán-ia elidegenítése ki- "1 b.n követett agy ,r n.mz,. „ine , politi.a/" sz amlá jár^ iíSBSf^

1 "'^ 'M nója az volt hó"? ok

^

ok etapján kimutatja/hogy risza politikai dogr^lívák ^ UH ako

r^

eUr0P

;

ai hatallaak szövetségé légyen ellensúlya L te noh" r °

rekvtísei .

ek- Tisza politikájának logikai gondolatamenete, noh látszólag dogmatikus volt, mégis teljesen a re^álpolitika f

n

,

v3 i^rí mi

"'

OT

l ^^-tölpenyeln nyugodottGróf Tisza már kezdettől k^.

a

./7;

a

' f°Sy Románia nem nemzeti engedményekre terekszik, hanem azt SwftVo ? % r0müno/:ia

,

1:ta terület elszakadjon a monarchiától .Tudta- hoey' . • ^ á^

3Uptm az

,

orü

r

zok döü

tá veresége esetén csatlakoznék a közecAatalmaldi Wv hehogy uresKezzei maradjon a zsá kmány szétosztásakor. De tudta azt iéfi bél-nlm ^^^^r^m^^^

n

^ ha •* ^zephatalmak az oroszoktel szemJ • atV iu-t ^'1 %

fem >

S hogy a hSfeúgaton kivitott győzelem sem biztositól ^rve^^tT ^^1

n

,

eZ

f

Tt T

f?%nmen erejével ellenezte azt -a Berlinb ,n 1 filS^f gondolatot, nogy Erdélynek autonómia, aljnak, v

, y ho-y Früélvt^ ^^^^^J" - f csapatoknak. Mindkée esetéén Sietve- ^1 hf5?S??

rt

?flí volna ga^yaror^zá^ számára, anélkül, nögy evVel áz *ldo átall biztosítottak voin^omania katonai támogatását -.-..^„ttdlj Csupán a nemzetiségi politika 'terén volt •lala-i-ló TÍ-O tP

H^k+ P0lTT"i\Só/

htiJ9hat

* E2 ^

nnál ^-^^bvoít számát , InMi^ül is *™>t

L

Í

pUe

'Í

tQ * réTté3t a ^arorszá i romaiokéal és ' I veséi Lá^ viseltetett a nemzetiségek kulturális tórekÍSEi- 2ÍÁ- ^giVizbeü keldaul ezt a kijelentést tette- -A-ár tetszi

1 n-i^%kCSk ?£á ^xtSir--s;^- 1 ÍMsen r-ohih '

a ^^arorsznghoz való ragaszkodásának és' hogy 'vég aegeseu megoldja a .magyar- nemzetise, 1 kérdést ° de a- a engedményeit a magyarérszá i romén latos .ág kedvezően fogadta .adt 1? ' r?

et et

M a logfelse; hadvezetőség vlrt Bukarestben eii csJs ÍSriSítodIS h$S-^f

tak a£1ÍxU

' a

°S^ m

°st elesett dz addigi kétkuiarlí a^íiíS^íS?

83

^- eS iIŰQr me-3biusult Er íély békés megszállása, ,.mi- M gyogóan igazolódott. P *

U ^ ílSZa P

ol

ÍtH-aja tenat ezen a poneon is'pa-