Napi Hírek, 1925. szeptember/1

1925-09-01 [0115]

L o n d o a , augusztus 31. /A belgrádi angol kereskedeimi titkár jelentésének folytatása./ Az 1924.év os iparra nézve rendkívül rossz volt. _A gyáriparosok a nehézségek okainak a pénzügyuinisztoriun deflációs politikáját, a pénz szűkét és a magas kamatlábat, továbbá a súlyos add " ' -'tehert és az elégtelen vámvédelmet tartják. Általában azt mondják, hdgy~a** jelenlegi vámtarifát a tulajdonképeni Szerbia, tehát egy nem ipari állam szükségleteihez mérték. Jugoszláviának azonban a maga'- egészében- egészen más szükségletei vannak, A gyárosok panaszkodnak, hogy csaknem valamennyi kiadásuk nagyobb, giint külföldi versenytársaiké. Á pénz nagyon drága, a gépeket a külföldön keli vásárolni, géptörés esetén a javítások hetekig, sőt hónapokig tartanak, ami hosszú üzemszünete 1tetessel jár. nyersanyagot, olajat és fűtőanyagot nagy ^mennyiségben kell ""Készletben tartani, azonkívül nagy a hiány tanult munkásokban és a kormány a külföldről vald ton^ bevándorlást megnehezíti. Az országban ez idő szerint még négy adórendszer áll. fenn. A jövedelmi add és a részvénytársaságok megadóztatása Szlovéniában és Dalmáciában, valamint Horvátországban, . Szlavóniában és a Vajdaságban rendkívül súlyos, A malomipar a dinár árf olyamejfaolkedését és a kiviteli addt v Byögi. A malomtulajdonosok azért is panaszkodnak, hogy Ausztria a jugoszláv liszt ellen kétszeres forgalmi adóval védekezik. A papír--és cellulozc-ipar orosen megszenvedi az olcsdbb osztrák áru konkurrenciáját. A bőripar meglehetősen fejlett volna, a tímárok azonban panaszkodnak, hogy a legjobb jugoszláv nyers bőrt Olaszországból kell visszahozni, mert a jugoszláv vágdmarna nagyrészt Olaszországba körül. A feldolgozásra kerüld nyersbőrnek körülbelül 80 szazaiékát kell ilyen mddon visszoimportálni. A cipőipar exportra is dolgozhatnék, mert bebizonyított tény, hogy a] - csak egy harmadrésze visel cimpőt vagy csizmát és igy a belföldi szükséglét meglehetősen kicsi. Aj cipőgyáraknak azotfcan számot kell vetniök az olcsdbb külföldi áruk versenyevei J UJ^Af^c^ .-••? » jugoszláv vasipar igen válságos helyzetben van. A Szlovéniában levő nagy vasmüvek valószínűleg kénytelenek lesznek üzemüket teljesen beszüntetni. A 1juhijai rendkívül gazdag vasérctelepek alapjául szolgálhatnának a fejlett vasiparnak, ehhez azonban nagy beruházásokra volna szükség és nagy^akadályt jelentene, a koksz hiánya. A vasércet ennek követkéz teDen^exportálják. A zenicai állami vasmüvek, valamint a var esi állami vasöntödék üzemét erősen csökkentették. . , . , Az 1925.évi terméskilátások egyáltalában nem kedvezőek. Jugoszláviában a műtrágya használata ismeretlen ugy, hogy az ország legnagyobbrészt a teli fagyra van utalva, líinthogy azonban az elmúlt tél igen enyhe voi.t, a termés aligha sikerül.. A száraz és anyhe tél következtében különben az egerek is nagy pusztításokat okoztak. A húsipar válságos helyzetben van. Két vagy három nagyobb gyárat amely fóleg szalámi, szalonna és sonka készítésével foglalkozott, bezártak. A tarifarendszert ugy készítették, hogy 'az a vágómarha kivitelnek és nem.a jpistérme kok kivitelének szolgál előnyére. Az amerikai szalonna Jugoszláviában is olcsóbb, mint a belföldi. , A szilvatermés 1924-ben határozottan rossz volt. A cukoripar .mogsinyii azt a harcot, amely, ez idő szerint a cukorgyárosok kartellje és a répatermelők egyesülete között dühöng. A takarmány-anyagok nagy hiánya következtében az ország állatállománya is erősen csökkent. . _ , p

, á * 1 s , augusztus 31. /Wolff/ Az EOfaó de Paris közli a iipauoni latiossag nemzeti ligájának Kairóból érkezett táviratát, amely töb- M be-v kozott ezeket mondja: A drúz ok felkelése arra vezethető vissza, hogy Sarrail tábornoknál való bemutatkozásuk alkalmával elutasító magatartással találkoztál: és panaszaikra száműzésekkel és letartóztatásokkal válaszoltak. A liga azt követeli, hogy hasoníd esetek megismétlődése ellen szigorú intézkedéseket tegyenek. /kTl/