Napi Hírek, 1925. augusztus/2
1925-08-24 [0114]
Stockholm, augusztus 24, /üolff/ A keresztény egyházak stockholmi világkonferenciáján Le Seur lelkész felolvasta dr.Luther' birodalmi kancellár beszédét, mely a következőket mondja: J 1^*d{Á. Az emberiség külső életét* évtizedek őta a technika roppant nagy haladása urajl . Az átalakulás a legmélyrehatőbb a nagygazdaságban, ahol ugy a kézimunkások és> , a fejmunkások többsége is kétszeresen magára maradt: (nagyrészt javarészt elszakadtak a munka végső eredményétől, minek következtében a munkához valő 1 elkopszeretet alapja megrendülte dlzonkivül a munkás többnyire nincs belsőkapcsolatban a munkaadóval/ már azért sem, mert a munlások száma a munkaadók száma-, hoz viszonyitva túlságosan nagy é-s'a munkaadó gyakran jogi személy. Ezek a körülmények egyrészt arra vezettek, hogy a munkások szakmabeli szer- ' • vezetékben tömörültek, másrészt a munkaadók különös szociális teljesítményeit, elsősorban pedig a nyilvános szociális intézkedések ,egész sorát hozták létre,-mint Németországban is I.Vilmos császár 188ríüzenete óta, amikor a betegségbiztosítás, az aggkcri és rokkantbiztositás, a balesetelleni biztosítás és ujabban a munkanélküliség elleni biztositás életbe lép. Ha ez a fejlődés más országokbe*a még nem haladt ennyire előre, akkor ennek oka vagy az, hogy a nagygazdaság még nem fejlődött ki annyira, vagy pedig olyan országokról van'szőj mint az. Egyesült Államok • esetében is,^ahol túlnépesedés nincs s igy bár az átmeneti munkanélküliség lehelíősége fennáll, az egyéni élelmezés biztositása sokkal nagyobb 4 mint a tulnépes. . , államokbon. i^MjJr'•- A messzemenő politikai jogokot is a nagygazdasággal járószociális veszélyek kiegyenlítésének lehet tekinteni.Bár a munkás és munkaadója közti régebbi emberi viszony helyére nagymértékben uj, . nagy politikai, különösen szociális formák léptek, 'azért ez a kárpótlás nem pótoljam szeretet benső kapcsolatainak azt a.roppant nagy erejét, amely régebben megvolt és ha a hazaszeretet ós az általános emberszeretet öz együttélés szük köreit túlnőtte, akkor minél nagyobbá válik a.körtávlat, az általános emberszeretet forrása annál inkább csak a vallásért F ' ben található meg. A vallásos szemlélet előtt az egész emberiség javának^munkálása csak az Isten előtti szolgálat egy módja. A munkás, aki az általa be nem látható gazdasági munkaláncolatnak csak egy szemét jelenti, egyben egé^z lelki helyzetünk példázata is. A természet ismereté nek fejlődése és a(gazdasági tudomány végtelenül kiszélesítette látókörünket, de minél inkább szélesedett látókörünk, annál kevésbé látjuk a kezdetet és a véget, annél kevésbé találunk olyan formulákat, amelyek megnyugtatnak bennünket. \Jk)fc Ilyenformán azok is/ akik előtt a tudás és kutatás kincsei nyitva allnak^az emberi szellemi munka minden haladásával egyre mag^ányosabbá valtak. A térben és időben köiíülöttünk élő egész érzéki világ elvesziti szilárdságát, az ember azonban mihdezekbe\ a relati vitásokba*/ nem vetheti gyökerét, hanem az abszoluttimokbon van gyökerének szüksége táplálékra. Itt is csak a vallás segit. Ilyenformán a vallás feladatait nagyobbnak látóin,mint valaha. Nem szabad, hogy az egyház életében jelentkező elernyedési jelenségek félrevezessenek bennünket, mert a vallásos élet kifejezési formái is a történelmi fejlődés ,'. . • folyamában állnak. Le minden bg2.ső tapasztalás a mellett beszél, hogy oz Istenhez vezető utatfa legkönnyebben ozokban a szilárd formáiban találja meg, amelyek ifjúsága idején váltak sajátjává. Mindazonáltal a vallásos élet különböző alakulatai, igy a különböző egyházak is, alá vannak vetve az általános fejlődés-törvényének, amely ma az emberiség számára nagy, uj összefüggéseket teremt. A gyakorlati kereszténység világkonferenciájában, en nemcsak a gyakorlati kereszténység akaratának hitvallását látom, ö x ? re P 011 *^ 31 ás szociális életünknek mint belső kiegészülésre és végső megokolásra^szüksége van, hanem a stockholmi összejövetelben különösen^; ^ világkonf erenciáiu . "látok, amelyen.ép az evangéliumi kereszténység is, amelyben magam is felnevekedtem és élek, » történei-, tai fejlődésének szakadásaiul túlhaladva s a jelenkor alakulási törvényeit követve, szorosabb kapcsolatra törekszik. /ÜTI/ fWr^.jU Jérü^-ny
