Napi Hírek, 1925. augusztus/1

1925-08-06 [0113]

. : : B e r 1 i n, augusztus 6. ^ b"

; • odalmi gyűlés na targyalta a német nemzeti partnak és a kommunistáknak' azt az interpellációját, amely a német optánsoknak Lengyelországból való uiutas-itasurol es a schneidemühli optana-táborban való elhelyezéséről szol. Evvel kapcsolatban dr. Stresemann birodalmi külügyminiszter hyilatkozatot olvasott fel, amelyben a többek közt kijelentette, hogy a német kormánynak az az igyekezete, amellyel enyhíteni! Kaechenbeeck döntőbíró' nau azt a döntését, amely rákényszerít ette Kémetorsaira a német optánsok Lengyelországból valő kitoloncolásának tűrését, a lengyelek ellenállásán hajótörést szenvedett. Különösen az idei év januárjában, májusában, söt júliusában a lengyel kormánnyal folytatott tárgyalásoknak ,amellyel nemet részről Lengyelországot a kivándorlási felhatalmazásról való lemondásra, illetve annak korlátozására akarták birni, semmiféle emlitésremeltó eredménye nem volt. Lengyelország még azt a német óhajtást sem respektálta, hogy aggokat, súlyos hadirokkantakat, özvegyeket és árvákat mentsenek fel a kivándorlás kötelezettsége alól. ^)vt4^JfcrK, ' A miniszter ezután igazolta azokat az előkészületeket, melyeket a birodalmi kormány a legutolsó hónapban a kiutasitott optánsok elhelyezésére tett és közölte, hogy augusztus 4-éig 5751 személyt helyeztek el a munkahelyeken. Ezidőszorint a birodalom és Poroszország részéről 10.1 milliárd áll rendelkezésre az optánsokról valő gondoskodás céljából.. Nyilatkozatának végén a külügyminiszter még közölte, hogy e poseni német főkonzul jelentése szerint a lengyel hatóságok a még hátralevő nemet optánsok kényszerrel való kitoloncolásara 48 órán belül intézkedéseket tettek. Illetékes német helyek erre a külügyminisztérium utasitásáro intézkedtek, hogy a még Németországban lévő lengyel optánsokat ugyanilven máidon kényszerítsék a német birodalomból való távozásra. Az egész optánskérdésben a legfontosabb az. hogy hat évvel a háború után tizezor-számra lehetett egy szomszédos államból a békés németeket kiutositani. A lengyel kormány arra hivatkozik, hogy a kényszerkivándorlás olrcndclésérc formális joga van. De a formális jog itt a^legnagyobb jogtolanság. Nem ez az első ' eset arra, hogy " lország ugy jár cl, ahogy semmiféle más európai állam. A r

TT / ' ftf (1 ' ' (

^f\j^j-üí /z/ Paris, augusztus 6. /Havas/ A banktisztviselők sztrájkja a vidéken nagyobb terjedelmet öltött. /kTl/ , Bécs augusztus 6. A Krickettcrek és a pqfefzjonyi líokkaboa latdorugómérkozesgl:0 A:0/ arányban a bécsi csapat győzelmével végződött, /km./ :: B e r 1 i n, augusztus 6.'/A birodalmi gyűlés vége/ _ _ Stresemann után valamennyi párt szónoka felszólt és a kommunisták kivételevei hozzájárult a InilügBímíniszter fejtegetéseihez. ,_ \j Azután valamennyi szavazattal akommunisták szavazatai ellenében a következő pártközi határozatot fogadták el: • A birodalmi gyűlés tiltakozik a . német optánsoknak a lengyel kormány által kíméletlenül végrehajtott kiűzetése ellen. A bnrOdaírni .-ülés kifejezést ad abbeli meggyőződésének, hogy az elidegeníthetetlen emberi iogok ily megsértése nem tett szolgálatot a világ békejenek. A birodalmi gyűlés felszólítja a birodalmi kormányt, tegyen meg a jövőben is ninden lehető ' Intézkedést arra: , hogy a lengyel kormára ennek a kárhozatos politikának foltásától^visszatartsa és minden erejéből gondoskodjék a kiűzött németek jólétéről es jövőjerol./iml/ U&Wfy, ••Berlin, augusztus 6. /Wolff/ Hint a hivatalos porosz sajtószolgálat közli, o porosz kormány július 30-iki ülésen^^f^ a

^ ho -V a Kurfürstendamhal: a Lützow-part / tornelius-hia/ és az AugUSta íiltcria-tér közé eso" részét Budapester-étrassenak .nevezzék;. /Kii/ 4 * I ^ TíQXTÍrrve in^in