Napi Hírek, 1925. augusztus/1

1925-08-02 [0113]

/A soproni Kiállítás megnyitásáról szóló tudósitás , , II.folytatása./ Egy oranal tovább tartott a miniszter körútja az Erzsébet-kertben, amelynek során nagy érdeklődéssel tekintette meg az ezer négyzetméteres fo

c

sarnokban, o hatszáz négyzetméteres mcllékcsarnokban és a kisebb pavillonokbon kiállított tárgyakat, A kiállításon 198 cég vesz részt. Felvonult Mosón, Sopron, ^Vas és Zala vármegyék, Szombathely, Nagykanizsa, Zalaegerszeg, Magyaróvár, Mosón, Kőszeg, Körmend, Szentgotthárd és Sopron városok gyáripara es kisipara, Vas-,fém-,&ép-,malom-, mezőgazdasági, tápszer-, textil-,asztalos- és esztergályos-ipara. A miniszter mindenütt legnagyobb megelégedését fejezte ki s a kiállítás megtekintése után a bányászati és erdészeti főiskolát•látogatta meg, ahol Kövessy Antal prorektor szolgált felvilágosításokkal. Leli tizenkét órakor ugyancsak az Erzsébetkertben kétszázteritékes &' díszebéd volt, amelyen vitéz Simon Elemér főispán mondta az első felköszöntőt c kormányzóra. Spiegel Szigfrid Bud János pénzügyminisztert, Tois Károly Esterházy Pál'herceget, Thürner Mihály polgármester pedig a vendégeket köszöntötte fel. Bud János dr.pénzügyminiszter megköszönve az üdvözlést, megállapította, hogy milyen irányban kell haladnunk a jövőben ugy az állami, mint a gazdasági élet berendezése és fejlődése szempontjából. — Olyan rettenetes tragédia után — mondta —, mint amilyet átéltünk, elképzelhette-e valaki, hogy más következhessek, mint oz összeomlás. Sokan voltunk, akik tudtuk, hogy bármilyen sors ér is bennünket, a nemzetben levő alkotóerők és képességek meg fogják teremni a maguk gyümölcsét s átéljük a nehéz időket is. Még csak másfél évvel ezelőtt o pénzügyi összeomlás öszszes jelenségei mutatkoztak s ha ez bekövetkezik, olyan társadalmi felfordulás ftött volna, amely talán végzetesebb lett volna az átélt időknél. Dönteni kellett arról, hogy milyen irányban haladjon az ország, mcgállitsuk-e a meredély szélén a nemzetet vagy bukjak bele? A kormány ilyen körülmények közt kezdte meg a tárgyalásokat a külfölddel s bármiképpen nyilatkozzanak is a szanálástól, egyet nem lehet megtagadni tőle: azt,'hogy megteremtette az előfeltételeit az egészséges gazdasági fejlődésnek./Blénl tetszés./ Van-e mdg ma valaki az országban, aki azt meri hirdetni, hogy rendezett állami pénzügyek nélkül egészséges, rendes gazdasági életet lehet teremteni?^ Ahol ez az előfeltétel meginog valamennyire, ott bajok mu- • tatkoznak s már ncm^látja az ember c jövő fejlődést, ha'ózonban ez teljesül, minden eshetőség megvan a gazdasági kibontakozásra. — Semmit sem adok arra, amikor azt mondják: a•pénzügyminiszter megtanulta, hogy gazdasági politikát is kell folytatni. Hivatkozom huszonöt évi munkásságomra

1

; nem akarok azoktól tanulni, akik ezt nékem imputálni akarják, mert mindig gazdasági politikát folytattam s a pénzügyi tárcát is csak addig fogom vinni, aráig azt látom, hogy gazdaságpolitikai elveket tudok: "tárcám keretén belül érvényesíteni,mert én erősödő, 'hatolmas, fejlődő és virágzó országot akarok./Hosszas, lelkes éljenzés./ — Tudom, hogy az átmenet/ nem könnyű és nehézségekkel kell megküzdeni. De hiszen már mutatkoznak a kedvelő előjelek s ha meglesz a határozott akarat, amely egy kormányzatnak sine qua non előfeltétele, — mert egy kormányzat, amely^folytonosan csak hangulatok szerint alakul és nem számol az egyetemes érdekkel, nem állhatja meg helyét —, akkor a gazdasági élet erősödése be is következik. Megtettük az első lépéseket. Már csak napok választanak el attól, hogy a beruházási program megtealósitása megkezdődjék. /Éljenzés./ Azonkivül éreztetni fogjákmhotásukat azok az adókedvezmények is, amelyeket eddig nyújtottunk. De nincs megállás ezen az uton. Tovább kell haladni mindaddig, amig a magángazdaság érdekeit összhangba tudjuk hozni az állami pénzügyekkel s ha igy megerősítettük a gazdasági életet, ez lesz szilárd bázisa, alapja az egyensúlyozott államháztartásnak. Én ezt tisztán látom magam előtt s ennél: a célnak szolgálatában állok s ennek megoldására törekszem. — Vannak azonban más feltételek is. Szükségesek bizonyos vezérgondolatok, omelyek át kell hogy hassák a társadalmat. Minden kornak megvannak a maga eszméi s csak az a nemzet tud fejlődni s csak az állja meg helyét a nemzetek küzdelmében, amely megérti a kor követeléseit s azokat tudja érvényesíteni. ORSZÁGOS LEVELI AR /III.folytatása következik./