Napi Hírek, 1925. július/2

1925-07-16 [0112]

Londonból jelenti!: a llagyar Távirati Irodán?!:: -M Wh

ol.pl

oy amerikai, publicista, egy már ismételten említett könyvében a volt osztrák-magyar monarchia felosztását "gazdasági bün"—nck minő- ;;1 • siti. A volt monarchia - mint a továbbiakban kifejti - a legkevésbé volt hibás r háború kitörésében és íiindauellctt összehasonlíthatatlanul . l:c.iényebben bűnhődött, riint vclo mennyi viás ellenfél. A magyarság vonzó-j élénk nép, amelyet csupa szenvedélyes* szorfefcct és gyűlölködés tölt el. Ausztriától vr ló elválasztásukkal beteljesedett álnuk, a függetlenség, azonban túlságosan drága áron. /. békeszerződés elrabolta tőlük to-g|| rűlotül; : természeti kincsoik és ga zdrgsá^ul: nagy részét. Az elvesz. tett térülőben volt a futó-és hyersanyagok főforrása^és gurópa^ legszebb tája. A terület elvesztésével együtt járt az állatállomány tekintélyes részénél: elvesztése is. A valuta ingadozása folytán a lakosság összessége vlvo3Ztcttc tőkéjet, arai egyébként közös tragédiája valamennyi lqro:ilott valutájú országnál:, nyugodtan el lehet uond.ani, hogy Surópá- m bon nyolcvan millió szorgalmas, korié nyeii dolgozó embernek ri-cgta kari tett vagyona oly nyomorultul pusztult el, mintha csak a tengerbe dobták, volna.. 1 gnnek a .kotrsztróf ának szörnyen demoralizáló hatását Ichctctlcnmfigyelmen kívül hagyni. A terülctvesztcség következtében Magyarország ma tisz-' tán földművelő állam. A pénzügyek egyönsúlybahozatala Magyarországot • iiajd még ismét jómódú-országgá fogja tenni, addig azonban . még hosszú és fáradságos ut-1 kell megtenni, kétségtelenül rendkívül 'örbendetes, hogy a nagyhatalmak Magyarországot segítséghez engedték jutni^ "Jz az ország majdan ismét fontos tényezője lesz gurófío yagyonosodásáiiok. Mint jelentékeny élelmiszertermelő és az ipari /•: cikke!: kész piaca Magyarország m.indcn-tőkebefcktet ot bőven fog' !:amntozta.tni. ügyelőre" rz ország stabilizálása r legnagyobb fontosságú, ami azonban -J nem válhat ik tulsá-os^n nehézzé, Íriszen a .magyar nép vezetői magas in tolulj ligenciáju és művelt férfiak, az ország pedig ;:.ég mindig gazdag bizo- ;J nyos természeti !:incsekben és igon könnyen valhatü: ujbol öntudatos oS fontos állammá, amely aé: jelentős szeredet játszhatil: a-felelőtlen balkáni csoport somi eges ité seben. * L o n d omn b ó 1 jelenti!: a Magyar Távirati Irodának: Hint a Journal of Commerce, az amerikai gazdasági folyóirat irja, az amerikai földmivelésügyi minisztérium közlése szerint Romániának a világ gabonapiacán a buzavásárlók között való megjelenése feltűnést ::el' tő osouény, I. háború előtt Románia fontos cnportállam. volt a mezőgazda-. • sági termények terén és meglehetősen élén!: versenytársa o z'"Egyesül tálíamo!:nak az európai búzapiacokon. 1909 és 1913 között Románia átlagos búzatermelése 07 millió'bushel volt, amiből 55' milliót kivittek. A be- . keszerződésc!: utján Románia olyan területekhez . jutót;, omolyokne.: évi átlagos termelése 72 millió bushel volt, ugy hogy a mai Romanianan volta képen 159 millió busholt kellene termelnie. Mindamellett a hmboru óta Románia képtele:: volt említésre érdemes kivitelt fölmutatni, szenet | a körülményeket az amerikai szakvélemény a román-földreforir.ak, továbbá annak tulajdonítják, hogy -a ország képtelen volt mezőgazdasági termeié- « sévcl alkalixfzkodni a változott Viszonyokhoz. Az uj földbirtokosok csupán annyit termelnél:, amennyi saját szükségletükre kell no^i.:. A roma. j no!: Ízlésénél: általában a tengeri jobban megfelel, mint valamennyi mas j ^abonafaj. Tgiellett a tengerit kisebb birtokokon !:önnyebben Ic.eo _ter,

;

ei ,| ni, Ilyenformán a tonreri-termolés a többi gabonafaj rovására rend..ivuii mérték-bőn megnövekedett. ORSZÁGOS LEVÉLTÁR Kszekció :: D u i s b u r' g...... július 16. /Holff/ A rupp GÚ$ rhein-houseni priodrich Albcrt-kohóüzérnének igazgatósága az eladási lehetőségek hiánya folytán kénytelen volt két nagyolvasztójána!. üzemét beozün- M "betni. Rzzel" kapcsolatosan ötszáz munkásnak fölmondottak, akik. ilyonfoiv mán munkanélküli segélyre szorulna!:,/i.lTi/