Napi Hírek, 1925. július/2
1925-07-21 [0112]
L o n d o u,július 20./Magyar Távirati Iroda,/ A The World cimü nagy amerikai napilap egyik különtuuósitóját a középeurópai viszonyok tniiulLiány o zására Iliid te ki. Most tettel: hozzá e tudósító második cikket, auely az európai kontinens háborús veszedelmeivel fojlalLozik* f 1$ A cikk többek közt ezeket mondja: Ha ir.azfaj hogy közóneuropában most már béke uralkodil ,f igen nehéz ' .. Politikai tekintetbe.- a helyzet javulása egyáltalán nem tapasztalható. Régi gyűlölködéseiket tovább szitának, régi panaszol: erősödnek; Uj és elkese^-redett har-ook gyu:.tóanyaga állandóan halmozódik. A békeszerződés .-k balkánizálték középés Leleteurópát. Az uj határok, uj elleaségeskedéseket teremtettek. Az uj ^háborúk kitörésének csupán a szegénység, a kimerültség és a hadianyag' hiánya az akadálya* T 4s*mft*jfiX foze**- y A ciki: részletesen felsorolja az ujjillamokban testet öltő háborús veszedelmek teljes sorozatát, majd megállapítja, hogy Magyarország régi területe kétharmadánál: elvesztése után a győzteseket a legmélyebben gyűlöli. Az uj államokba magyar nemzetiségű lakosokat kebeleztek be. A béke legnagyobb veszedelme az uj állmaoknak az a törekvése, hogy újonnan szerzett állampolgárai nemzetiségét erőszakosan ^egvéltoZgassék. A magyar embcx könnyen válik amerikaivá, mert önként akar amerikai lenni. Önszántából jön Amerikába, itt akar maradni, s ezért nem kiméi semmi fáradságot, hogy a THyelvot megtanulja, esfi tani olyamokat látogat, nutur alizáltat ja magát és amerikai lesz..Ea azonban Amerika hadseregeivel és rendőreivel Magyarországba menne át és a magyarokat szülőföldjükön akarná amerikaiakká tenni, akkor az eredmény teljesen más volna, gs mégis épen ez az, amit a győztes államok a legyőzöttekkel tenni akarnak. Az eredmény az, hogy a kisebbségek sokkal patriótábbak lesznek, mint azelőtt voltak. E tör.kvesek keresztülvihetetlen volta a legvilágosabban látható a csehek esetében; ha Eoiios vereséget szenved, a vállalkozás többé senkinek sem fog sikerülni, már pedig kétségtelen, hogy vereséget szenvedett. Ez nem az igazság vagy igazságtalanság kérdéso* Csal: arra az egy kérdésre kell válaszolni, megelégcdctt-o Csehszlovákia német lakossága? Megelégedettek-e-a magyarok?, maguk a cseh hivatalnokok kénytelenek beismerni, hogy nem igy áll a dolog. Ezek az olncmzetiotlenitési törekvései: néha egyenesen abszurdok. A cikkíró Prágában többször kérdőzőőködott rendőriknél, hogy ueri-o van oz vagy az az utca. Ka német nyelven szólította, mog őket, cseh nyelven azt, válaszolta, hogy nem tudnál: hérnetül. Amikor azután kérdését angol nyelven ismételte meg, a rendőrök tényleg nem értették meg. Az angol kérdőzősködésből azonban meggyőződtek arról, hogy az érdeklődő idegen ember, s most már kifogástalan német nyelven válaszoltak. ; A világ semmiféle biztonsági paktuma sem éri meg.azt a^papírlapot, amelyre irták, ha a paktum nem általános és nem önként vállalt. Ha oz Valamikor bekövetkezik, Gábor arkangyal elfújhatja nagy trombitaszólóját. Addig azonban Benes nagy diplomáciai -ügyessége ollonér- sem loss képes kilencmillió csehet és tótot; hárommillió németet, nyolcszázezer magyart, négyszázezer rutént, hetvenötezer loagyol£ stb. olvasztó tégelyben asszimilálni. A csehek, akiket korábban állítólag elnyomtak, a szerencsében elbizakodottak és teljes mértékben kiélvezik a kicsinyes gyűlölködést és elnyomást.A többi : • utódállamoknak is megvannak a maguk kisebbségeik, amelyeket legújabban "belső ellenségnek 1 ' neveznek. Sokat beszélnek népszavazásokról, azonban nehezen hihető, hogy a kormányok területveszteségekbe beleegyeznek.teljesen figyelmen kívül hagyva az illető lakosság kívánságait,vagy elégedetlenségét, ^zidőszerint ugy látsiti!:,nincs kivezető ut a dil/emmából. A győztesek a kisamtantban egyesültek, .amelyet viszont Franciaország kormányoz. Egyébként ozehnc^ az államoknak sok.al nagyobb a bürokráciájuk és a hadseregül:, mint aminőre módjuk van. kormányaik állandó félelmemben élnek, nyugodtan mondhatjuk, hogy oz a terület sohasem volt készebb St háborúra, mint most. A katasztrófa kitörését csak a szcgénység-akadályózza. ÍIÖSCPés kolotourópa olyan helyzetben van, min-, az a/ szegény ember, aki gyí Ihol nx akar, de nincs pénze fegyvert vásárolni.Talán lehetséges, hogy a gondolkodás megváltozik, ha valamivel több lesz a pénz.Ez azonban puszta spekuláció. , ORSZÁGOS LEVÉLTÁR
