Napi Hírek, 1925. július/2

1925-07-20 [0112]

§ B o 1 g r á d,július 20./A Eadics-nyilatkozat vége./ Radics ozutan elmondja, hogy Horvátországban egész faival:, kerületek, sot varmegyék kerültek a klerikálisok befolyása alá, akik azzal agitál­tak, hogy a szerből: a horvátokat el fogják "oláhositani". A klerikálisok befolyását kellett leverni, s ezért is szükség volt a ropublikánizmus slagorere, amely u j , ismeretlen volt és nagynak látszott. • llézcte szerint toljos nemzeti egyesülés nincsen vallási egyesülés nélkül. Ha tehát ki akarjak epiteni vagy épon kialakítani a horvát-szerb teljes lelki egy-­seget, ugy ^saját vallást kell megteremteni, Ez ugyan most nem aktuális. mez generációknak kell elmulniok, a mai generációnak azonban hozzá kell fognia a feladathoz, mégpedig azzal, hogy a horvátokat leiszabaditjál: Ró­mától. Radics végül kijelenti, hogy sommilélc államjogi feltételt nem ál­lítottak fel a radikálisokkal szembe.. , s elfogadtál: Pasics tételét minden feltetol nélkül. Az alkotmányt ki fogjál: próbálni. A rendes választáso­kon közösen fognak fellépni mint uj szerb-horvát koalició. Ez a koalicié eleg parlamenti és'nemzeti erővel fog rendolkozni, hogy megoldhassa az összes problémákat. Majd meg fogjuk akkor látni - igy zárul a nyilatkozat ­clszanja-o magát Seaton Watson,hogy országunkba jöjjön és formális vizs­galatot tartson Macedóniában, a Vajdaságban és Horvátországban. Mert az lehet ugyan, hogy országunkon sokat kell javitani és európai színvonal­ra kell omolni, azt azonban majd elintézzük mi magúnk; szerbek és hor­váton, de semmiféle idegen abba bele nem avatkozhatik. Egyenesen botrány, hogy angolok, franciák, sőt olaszok is jönnek hozzánk, akik mint birák vizsgálgatják nemzetünk hangulatát. Botrány, hogy tűrnünk kell, hogy eze­ket az idegeneket a németek és a magyarok ugy várják, mint valami fel­szabadítókat. Ennek véget kell vetni. Ezt azonban csal: ugy tehet­jük mog, ha szoros együttműködést létesítünk. ; > Londonból jelentik a Magyar Távirati Irodának: I A "Time and Tide" című folyóirat vezércikkében ezeket irja: Felette saj­nálatos, hogy Románia nem bánik emberiesebben kisebbségeivel. A békeszerző­dés nemcsak Erdélyt, ezt a Skótországgal csaknem egyenlő nagyságú terü­letet juttatta Romániának, hanem a magyar Alföld egy részét is, közte olyan területeket, ahol minden egyes falusi, lakos magyar. Ezon a területen most tilos magyar tanoncokat iparosokká képezni. Ha több mint négy-magyart be­szélgetni látnak az utcán, mint összeesküvőket letartóztatják, A helyi ha­tóságok minden románnak haladéktalanul engedélyt adnak üzlet nyitására, mig a magyar oknak hónapokon keresztül várakozniol: kell és végül is a meg­vesztegetéshez koll folyamodnia* Ezen az annektált -területen több mint egy­millió protestáns él, köztük több mint hétszázezer presbiteriánus /reformá­tus/, valamint kétszázhatvanháromezer lutheránus. Egyházaik és iskoláik, amelyeknek egyike,másika 400 éves múltra tekinthet vissza, mindenkor ér­tékes kulturális befolyást gyakoroltak. Eddig 130 presbiteriánus iskolát alakítottak át román állami iskolává. Középiskolákat és elemi iskolákat egyszerűen bezártak, az iskolaépültekét, elkobozták és amikor az okta­tást más épületekben folytatni akarják, ezt egyszerűen eltiltják azzal az* ürüg.yGl,.hiogy hiányos a berendezkedés. Tor dán egy kislány iskolakönyve cím­lapjára ezt irta:A mi fővárosunk Budapest. Emiatt a nagy iskolát bezártak, bár a román iskolafelügy elő semmi kivetni valót nem talált az oktatásban. Más esetekben elég volt az iskola bezáratására az, hogy a tanitó a magyar történelem valamelyik hőséről tett említést. A vallási kisebbségek védel­mére kiküldött nemzetközi bizottság jelentése megállapítja, hogy a román kormány beismerte, hogy kény szőri tceei lehet minden személyt, akiről a helyi román magisztrátus mogállapitga, hogy. román a neve, hogy gyermekeit a görög-ortodox egyházba irassa-bo. A békeszerződés e kisebbségeiméi: jogot ad vallásul: szabad gyakori .tára. Legfőbb ideje, hogy Romániát^emlékeztes-^ sél: kötelezettségeire, mert oz a rendszer nemcsak a békeszerződés megszegé­se, hanem az európai béke fenyeget és »o is.

Next

/
Thumbnails
Contents