Napi Hírek, 1925. június/2
1925-06-30 [0110]
London, június 30.- /Magyar Távirati iroda./ "Rekon* strukció" cinnel most jelent neg egy könyv, amelynek szerzője J.D. Whelpley, aki a világháború alatt az anerikai sajtószolgó- ' lat vezetője volt Angliában, Whelpley a háború befejezése után az Egyesült-Áliánok kormányának negbizásáből beutazta Európa csalóién valanennyi államát, hogy kormányának jelentést tegyen az illető országok • ' politikai és gazdasági 'viszonyairól. A könyv sok évi tanzl, .uny eredményének tekinthető, amely személyes tapasztalatok alakján készült és az európai kontinens háború utáni legfontosabb problémaival foglalkozik. A szerző a mostani siralmas európai viszonyokért elsősorban az öt^győztes nagyhatalmat, a « Big Five"-t teszi feleléssé, Amerikát • sem véve* ki. Ezek az állapotok az öt hatalom kormányai félelmének, önzésének és bűnös hanyagságának gyümölcsei s a nemzeteknek, amelyek a kormányok mögött állanak, most osztozkodniuk kell a felelősségben. A könyv külön fejezetet szentel az utódállamok, lallönösen Csehország és Jugoszlávia túlzott fegyverkezésének,Csehországról, irja Whelpley, azt állitják, hogy hadserege csupán a védelem érdekeit szolgálja. Minthogy azonban CsehországGymgy teljesen lefegyverzett országok, -va^y szövotségestársak övezik, az v a gyanú merül föl hogy egy olyan nagttságu állam, mint II1inois#kevéssé békés szándékokból^tart fenn akkora hadsereget, mint egy nagyhatalom./, cseh hadügyi^költségvetés az egész nemzeti költségvetésnek egy ötödét teszi ki. üélkeletés keleteurópa kis koldusországai több mirrt egymillió embert tartanak fegyverben teljesen eltekintve az óriási tartalékoktól, amelyek körülbelül további négy milliót tesznek ki. Azoknak az országolniak, amelyek nen szomszédai Oroszországnak, meg kellene elégedniük akkora katonai hatalommal, mint amekkora /usztriának, Magyarországnak vagy Bulgáriának , van. L nagy hadseregek, amelyeket kelet euró pákban tartanai: fenn, állandó febyégetései a békének. Az Egyesült-Államok kisebb hadsereget tárta-* nak, mint e keleti kis államok egyike másika, holott ezek nindezonfolül még bizonyos nagyhatalmak vedelne alatt állanak s hacsak egymással nen akarnok háborút viselni, nincsenek kitéve semmiféle háborús veszedelemnek. Az a tény, hogy állig fel vannak fegyverkezve, sokkal előbb kell hogy háborúra"vezessen, mintha csak kis rendőrcsapataik volnának* Csehországnak szomszédaival szemben volo általános viselkedése jelentékeny aggodalmakra ad okot. Rendkívül erős sovinizmust .^érvény CH sit militarisztikus és gazdasági politikájában és e gazdag ország szegényebb szomszédainak csak hogy erőfeszitésokkel sikerül kiharcolni a kereskedelmi lehetőségeket. /< cseh határokat az á talános harmónia erdekében bizonyos kiigazításoknak kell alávetni. A béke létrehozóinak munkája elsietett volt és hiányzott belőle az alapos és pártatlan vizsgálódás. Az ily irányban elkövetett tévedések eredményei könnyen habárukra vezethetnek. Az önkényes hatórmegállapitások mindig zavarokra vezettek. Az a körülmeny, hogy a kis magyar-alföldet, amelyet Csehországtól és- Morvaországtól természetes határok választanael, ^bekebelezték Csehországba,állandó súrlódások forrása marad Csehország es Magyarország között, mert ezáltal több mint egy millió magyart fosztottak neg eredeti állami hováturtozandóságától és a fajtestvérekkel volo szabad közi ekedéiből. Az ebből származó -nyugtalanságok lehetősége,a lűoka annak a kívánságnak, hogy nagy hadseregeket tartasanaa. íonn es o~ az, ami a katonai szenvedély eket fehérizzón tartja. '• Jugoszláviában a helyzet még rosszabb. Ez az ország most . szerbek, horvátok, szlovének, magyarok, IO^^JUL gáeok, elbánó'; ók törökök kon JoiaoráWa .araihoz neg vallói ^^ga sok járulnak. Az ország gazdag yolno ^^szetx h^rics^^^^ nem jelent jót az észszerű kormányzás és a nemzeti villongja . iDé kitésének lehetetlensége. A bolsevik propagandának * ""f^ 0 ^^ zott lakosság !;özöttJ;MlUÍi.dolga van és a ^f\?^^\^^Ít sé önhitt^tajg^ érle^ nyosan nyugtalan részét ismét lángba boritsak.
