Napi Hírek, 1925. május/2

1925-05-19 [0108]

•k _ § E a r i s, oájus 19. A francia diá'.iszövotscg a nacionaliz- É ^5ur. JüS a hisűbbscgi liordús acgvitatásara Parisban s/ülust tyartott^tiolyen űlsőnol: Li'endGS-Prancc Piorre fojtugottc a francia allan nonzcti cgysúgJt, ráuutatva^arra, ijogy Franci: ccszágban kisebbségi kérdés nincs. A Neuzetek tízövetsügét ennek a kérdésnek rendezésére nem tartja elég erősnek,amit avval illusztrál, hogy az erdély1^optánsok uegkisérélték bi±tokügyüket' . f a^líenzetek Szövetségének segítségével "rendezni,de a'dolog nem sikerült. I • Ráoutatott arra, liogy uilyen alacsonyan állapították neg a birtokol: kisajátítási árát s-nennyire nen tartják be a békeszerződésnek errevonatkoző rendelkezéseit. Franciaországnak teljes erejével azon kell^lennie, hogy az erdekeit államok belső életében necsak a békeszerződések, hanem a külön-egyezmények' is érvényre jussanak. Svobada cseh szőnek a csehországi denolDrádiát os a kisebbsugelcnek a közigazgatási és államl:ormányzati életben valő arán^/os részesedcöőt igyekszik igazolni s felsorolja az errevonatkoző cseh törvényeket. ííatas görög előadő a kisebbségi problémát főleg a görög-^török helyzettel "és a konstantinápolyi görögökkel kapcsolatban fejtegeti.^ 4 ^{je/s'/j€^^^v\ Ajtay G-ábor arról mondott beszédet, hogy a jelenlegi eurőpai ^ , ^ a kisebbségi kérdésnek minő súlya és jelentősége van. A kérdés megoldása azért nehéz, mert az érdekelt^államok a kisebbségi jogok megadásában és tiszteletében a nemzeti érzékenység és az állami szuverenitás megsértését látják. Pedig ma,amikor ihrőpában 48 ^illiő Lj-sebbség van a félmegoldás ujabb katasztrőf/Q magvait hordozza magában^^ Cp ezért az enberiségnok érdeke, hogy ezt az annyiszor érintett problémát végre dűlőre vigye. Az egyedüli kivezető ut a nemzeti kisebbségek jogainak olismcrése, ami összec^cztethctő az állam politikai és ^erkölcsi egiy'ségével. Hivatkozik Piuysscn es Lapradclla ncmzotközi ;^ogbölcsészokre, akik ugyancsak ebben látják a kisebbségi kérdés megoldásának kulcsát, i Előadása vé^én a Nemzetek Szövetségének c problémával kapcsolatban tanú- 1 sitott tohotctlenségévol foglalkozott, mégis azt a reményét fedezte ki, hogy a Nemzete!': Szövetsége a jövőbon megerősödik s a nonzeti. kisebbségeknek nemcsak hatalmas protcktora, honon az állandő nemzetközi birősá^ban igazságos bírája is lesz. Ajtay után még a görögök, bolgárok és örmények képviselői szőlaltak fel./ÍITl/ • § Az egykori 41. honvéd tüzérdandár omléláinnepe. A világháborút az összeomlásig, sőt mé^ azon íul is hősiesen végigharcold legendás-hii^ 41.honvL;dtüzerdandár legdicsőbb fegyvertényének ' emlékére a lO.isonző csata 0.évfordulóján május 24-én rendezi Budapesten évenként ismétlődő ' dandarnapját, A 41. honvéá tüzérdandár a veszprémi 7.honvéd tábori ágyusozrodbol alaliult és az • or^éz, uajd később 'az -olasz harctéren a 41,honv6dhadoszt\ály kötelékében hervadhatatlan érdemeket szerzett. Az összeomláskor vesztosogteljes visszavonulási harcok után feleslaidött kötelességéhez ^hiven a -t^iavetül 21 napi keserves gyalogmcnotbon vonult be aleszerelési állomásokra összes ágyúival, lovaival, felszerelésével együtt, A rendező bizottság már szétuüldto a mcghivd!:at,do ezúton is felhívja -a dandár összes volt tiszti, altiszti és legénységi tagját az ünnepségen valő megjelcndsro. Gs'íilokeZéS május 24-én vasárnap délelőtt 1/2. 11 érakor p íiQ^ista-rendház váci-utcai frontja előtt. Tizenegy őrakor a rendház IcápO-nájában dr, Balanyi G-yörgy piarista egyetemi magántanár ünnapi misét es szent beszédet fog mondani, llisc után 12 őrakor a tiszti kaszinóban diszgyülés, 1 őrakor díszebéd a Csalányi-f^Ic éttorombon./Fcrcncick-tere 7^/ A diszobéden valő részvétel 23-ái$ bojclcntendo az étterén főpincérénel, la részletesebb programn is átvehető.