Napi Hírek, 1925. május/2

1925-05-28 [0108]

§ S tra B b u r g, május 28. /iagyr.r Táviiati Irodr/ Somogy.i József budapesti egyetemi tanársegéd n strasburgi kereskedelmi ka..arában elő-^ aadst trrtott iíag-yarország közgr,zdasági és földrajzi helyzete cimen. Az elő adáson meg/jelcnt n kamara elnöke és főtitkára, Eedslob Róbert egyetemi tanár a strasburgi. gazdasági és !:ereskodolmi élet előkelősége. Előadásának alaptétele az volt, hogy a gazdasági élet geográfiái • ala-ijon fejlődik ki, tehát a földrajzi ogységekjiek ,gazdaságilog is egységcsekké kell váiniok. Ilyen egység volt ITagymr.gyarország is, amelynek háború i előtti gazdasági helyzetét a megcsonkítás utáni helyzettel vetette egybe. • Sorra véve az egyes termelési ágakat, térképekkel és számadatokkal bizonyitta, hogy hol 3 mennyit veszitettünk; mindenütt hangsúlyozta azt, hogy kggymagyarország egyes termelési ágai egymást kiegészítik s épen megcsonkításuk a magyaráisata annak, hog;:,' iparágaink termelése annyira pang. Rátérve a kere kedolcm ismertetésére, az előadó kifejtette, hogy agrárállam lévén, mezőgaz: dasági termelésünk még mr. is meghaladja a belföidi fogyasztást, de ipari té rcn so!:kal inkább behozatalra szorulunk, mint valaha. Végül közlekedési hcl zctünkot ismertetve kifejtette, hó^y hazánk a kelet és nyugat közötti forga-^ lom legfontosabb átmenő területe. Forgalmunk főütőerc miután tengerpartunk mar nincsen, a Duna. Ennek hajőzhatővá. • ítéfclc érdekében a magyar kormány mindonkor megtett ^mindeíit. Lcgutőbb is a Dunabizottságban_^több Ízben is ja^ , vasalta a 2 1/2 méteres medormélység megteremtését. Az előadó ismertette a : Duna-Tisza csatorna tervét és a csepeli kikötő tervezetét. Előadását a jelenlevők nagy érdeklődéssel hallgatták. Látható meg-; döbbenésscl szemlélték a bemutatott gazdasági térképeken azt a szomorú hely zetet,^amit c békeszerződés teremtett meg. Egyhéhány speciális iparunk helyzetét és hazánk pénzügyi viszonyrit ilietően kellett nég rz érdeklődőknek • fclvilágositáésal szolgálnia, akik közül néhányan kijelentették, hogy korcs kcdclmi összeköttetésbe akarnak lépni hazai cégeinkkel. A mintegy 3/4 őrás előadásért az elnök azzal a kéréssel nondott köszönetet, hogy az előadást a jövő télen, mint i'cours publio"~t ismotoljc meg az clőadő, s akkor a most bemutatott térképeket votitctt képekben n^tasvsa be. §Bukarcs t, nájus 20. A Magyar pártnak a román politikai •pártokhoz a magánoktatásről szőlő törvériyjavaslat ügyében intézett felhívásával foglalkozva az Adcverul ezeket irja: - A partikuláris oktatásről szőlő javaslat nagyon súlyos feltété-; lek köze szorítja a kisebbségi iskolák működését. Vannak olyan rendelkezési' aminőket az erdélyi román iskolák a korábbi uralom alatt nem ismertek. Vannak olyan rendelkezv^sek, anclyek . ;p.emcsak a pedagőgiai elveket sértik, ha-r: nem anclyclinek al.krlmazása a kisebbségi .gyermekek Idlrületénck negkinzását jelenti. A i-iegnehozitések és tilalmak oly nagyszámuak, hogy az ember azt a benyomást nyeri, mintha egy fo^házníik a szabályzatát olvasná. /1,ITI/ § A iir.gyar Távirati íroda jelenti: Bethlen Istváigrőf miniszter- • olnök Fürstonbei-g-Stammhcim E^on grőf clunyta alkalmából táviratilag utasította hénotors^gi képviseletünket, hogy az clhuni^t ravatalára ^koszorút hclyczzen,^ egyúttal az elhunyt edesany j ál©!z a következő részvét táviratot intézte: Özvegy Fürstenberg-Stammheim grőfn'énak. Stammhcin . bei Köln. i.:ély i megilletődéssel értesültem fiának Fürstenberg-Stammheim Egon gráfnak gí/ászc~s elhunytáról, aki a nénet birodalnnnak sok éven át volt magyarországi diplomáciai képviselője. elhunyt a Icgnehczcíib időkben önfeláldozó kötelességérzcttcl kijécjtctt müködésévol legszélesebb néprétegeink rokonszenvét nyerte ncg, anel. ck k.egy élettel fogják cnlckét mindenkor neg-. őrizni. Fogadja Nagynáltóságod a ma.gyar kormány nevében őszintőn átérzett ,• részvéten I;ifejüzését .