Napi Hírek, 1925. május/2

1925-05-22 [0108]

Ö:: Grenoble, május 21. /Wolff/ A vizlerők nemzetközi kiállításán, amelyen IJémetország, Spanyolország, Svédország, Norvéí^ia, , az északamerikai Egyesült Államok, Lengyelország, Csehország és Jugoszla- ; Via is részt vesz, a megnyitás alkalmával a kereskedelemügj'i miniszter több: között kijelentette, hogy nem jó' gazdasági politika a vámok ^emelése. ^Epen ellenkezőleg, meg kell akadályozni a gazdasági harcot a viláí^piacon és buzdítani kell a kereskedelmi tevékenységet. Ujből és ujből Ismételni kell, hogy az iparosok önzése nem vezet semmire. A közmunkaügyi miniszter kiemelte, hogy a kiállítás igazi békemű . Ezután Painlevé miniszterelnök szolalt fel, aki ezeket mondotta: A^fehér szén, amelynek urai lettünk és amelynek erejét 2000 méter magas—^ ságig használni•lehet a gyárakban, ma évenként ugyanannyi hasznos energiát jelent, mint 10.000 tonna szén. Ennek a szakadatlan előrehaladásnak előmozdításán más nemzetek is közreműködtek, aminek bizonysága a mostani kiállítás.A miniszterelnök ezután annak az őhajának adott kifejezést, hogy. azok az erőfeszítések, amelyek erre az együttmunkálkodásra irányulnak, még közvetlenebb vállvetett tevékenységre vezessenek és előmozdítsák az ország általános helyzetét. Világosan ki akarja fejteni azt a kötelességet, amely most mindenkit terhel. A háború nemcsak romokat, hanem illúziókat is hagyott maga után, A katonát a lövészárokban azzal a gondolattal biztatták, hogy szenvedéseid ^. révén egy uj világ fog kialakulni, amelyekből minden erőszakot száműznek és hogy a jövőben az igazságosságra alapított béke fog uralkodni, . A g^'őzelem megjött és FranciaDrszág most biztonsági garanciákat keres. Elvarja a .. • ,Í jogszerű és hiány nélküli jóvátételt. Ez az annyira természetes illúzió sok szenvedés és gyász után oly mélyen gyökerezett meg a szivciiben, hogy kegyetlen, sőt veszélyes dolog lenne, ha ezt szétrombolnák. Éveken keresztül az volt a szabály^ hogy az illúziókat tiszteletben tartották és bátorították. Rossz franciáknak tartották azokat a józan embereket, akik óvatos kifogásokat tettek és az ország jogainak megalapozottságában kételkedtek. Hadd halmozzunk kölcsönt kölcsönre - mondották - Franciaország egy napon mind ezt hiány nélkül viszszakapja.Ne beszéljünk a szövetségesközi adósságokról - mondottáto - mert ki merészelne pénzt kivánni a katonáktól, akik a szabadságért harcoltak. Dci az idő sürgetett. A háborúnak és a nagy közös sikereknek emléke elhalványult ésy \udvarias tárgyalások kezdődtek. Később mégis meg kellett tenni ^Sly.,etJ) azoiiat az engedmény eket, amelyeket Franciaország • időpontban megtagadott, anéllcűl azonban, • hogy ahhoz egy nagylelLoi CggJ^X taglejtés jelentését kapcsolhatta volna. Igy tartott ez addig a napxg, amelyen az utolsó délibábok is eltűntek és az igazságba maga kemény körvonalaiban jelentkezett. Azt jelenti ez, hogy Franciaország bátorságát vesztette? Hem! Ez a jövőjébe vetett hitnek a jele, ami a legutolsó népszavazáson is kifejezésre jutott, Franciaország megkezdte a harcot a kemény valóssággal, de nem akarja, hogy ujabb, csalódások érjék és kijátsszák. A kormánynak az a feladata,' hogy leszámoljon a háborúból visszamaradt^temérdek illúzióval. Háládatlan feladat ez, de dicső kötelesség. Az előző kormányolaiak nagy érdeme, hogy minden nehézség, minden veszély és minden fenyegetés ellenére FrancJLaprszág biztonságát Európa biztonságában keresték. Mi igy (J;ovjIbbrTo"Íytatjukl ezt a politikát és ebben semmiféle altadály nem fog minl:et visszariasztani. Figyelmnűk éber lesz és semmifele veszélyt nem fogunk számításon kivül hagyni. Emlékeznünk kell arra, hogyha mult év szejitemberében Briand mostani külügyminiszter volt Franciaország delegátusa a népszövetségben. Mi, akik Ismerjük azt a békepolitfckát, amelye Herriot követett, tudjuk, hogy a csalódások nem kerülhetők el. Mindent meg fogunk kísérelni, hogy a nemzetközi béke kiterjesztését biztosítsuk, mert enélkül a népszövetség nem fejtheti ki a maga teljes hatását. Igyekezni^ fogunk ezt előmozdítani és evvel kapcsolatban a népek együttmunkalkodasat is siettetni, mert amxmxmJíigmiÉiK ezekre a feltételekre múlhatatlan szüksége van uíűvolődosűnk fennmaradásának. Ha gondolatmeneiieűiaét végig ki akarnám fejteni, ak::or azt mondanám, hogy az elkövetkező tiz év vagy meg fogja szervezni az európai békét, vagy a IcgrettonettDsebb háborúhoz fogja kczelvinni Európa nemzeteit.